Október
20
szombat
Extrém feladatok és különleges kihívások nyomában: 120 évvel ezelőtt született Bertalan Árpád katonatiszt, a magyar katonai ejtőernyőzés megalapítója.
1898. október 20-án született Pozsonyban. A Budapesti Hadapródiskola elvégzése után az első világháborúban tiszthelyettesként az olasz fronton, az Isonzónál és Piavénél harcolt. Vitézségéért zászlóssá léptették elő, és tizenkilenc évesen már hadnagy volt. Az 1917. októberi tizenkettedik isonzói csatában, amikor az osztrák-magyar és német csapatok áttörték az olasz állásokat, és a Piavéig nyomultak előre, egy 15 fős rohamcsapat élén három olasz állást göngyölített fel, több száz foglyot ejtett, és hat nehéztarackot zsákmányolt a Globocak hegycsúcs elleni támadás során, jelentősen megkönnyítve a 3. bosnyák tábori vadászzászlóalj betörését az ellenséges védőállásokba. Tettéért arany vitézségi érmet, majd 1928-ban a Mária Terézia katonai rend lovagkeresztjét kapta meg - a Monarchia hatalmas hadseregében e két kitüntetést együtt még tucatnyian sem viselték.
Az első világháború után a győri gyalogezred kötelékében teljesített szolgálatot. 1922-ben vitézzé avatták, majd főhadnaggyá léptették elő, 1927-ben százados lett. 1935 tavaszán Magyaróvárra helyezték át, ahol átvette az árkász század parancsnokságát.
Az 1930-as évek közepén a Magyar Honvédség vezetése egyre élénkebb érdeklődést tanúsított az ejtőernyőzés iránt. A hadseregen belüli ejtőernyőzés megszervezésével Bertalan Árpádot bízták meg. Maga köré gyűjtött néhány vállalkozó szellemű fiatal hadnagyot, és gyakorlatilag a semmiből, néhány elavult pilóta mentőernyő segítségével a szombathelyi repülőtéren kísérletezte ki az ejtőernyős ugrás alapjait. Ez a kísérleti csapat 1938. szeptember 11-én alakult meg, ezért ezt a napot tekintik a magyar katonai ejtőernyőzés megalapítása dátumának. Bertalan kiképző parancsnokként Szombathelyen, majd Pápán ténykedett, 1939-ben őrnaggyá léptették elő.
Az ejtőernyős zászlóalj első harci bevetésén, 1941. április 12-én a Veszprém-Jutaspuszta repülőtérről öt gépen indult a Délvidékre. A vezérgép közvetlenül a felszállás után megbillent, lezuhant és kigyulladt, a katasztrófában a repülőgép teljes személyzete, Bertalan és 15 bajtársa hősi halált halt. Földi maradványait a Farkasréti temetőben temették el, s posztumusz alezredessé léptették elő. Újratemetésére 2013-ban a budapesti Fiumei úti sírkertben került sor, a kivételes katona méltó nyughelye az 52. katonai parcellában található. 1941. május 9-én az általa megteremtett alakulat fölvette első parancsnokának, vitéz Bertalan Árpádnak a nevét.