Október
10
szerda
115 évvel ezelőtt, 1903. október 15-én adták át az Erzsébet hidat.
Az ereje teljében lévő Osztrák–Magyar Monarchiában gőzerővel készültek a Millenniumra. A kiegyezés utáni „békeidők” gazdasági, társadalmi és kulturális fellendülésének köszönhetően ekkortájt az építőipar húzóágazat volt. Ezekben az évtizedekben épült ki az Andrássy út, a Nagykörút, húzták föl a Parlamentet, az Operaházat vagy éppen a Szent István Bazilikát. Ezek az épületek a mai napig meghatározzák a főváros látképét.
A Ferenc József híd (ma: Szabadság híd) 1897-es megnyitásakor már javában tervezték a sorban a negyedik, Pestet és Budát összekötő állandó hidat, és rá egy évre máris megkezdték annak alapozását. A föld alól azonban jó néhány meglepetés is előkerült, ami jelentősen, ám korántsem 21. századi mértékben késleltette az építkezést. A Gellért-hegy sziklái elnyúltak egészen a budai hídfőig, ezeket dinamittal zúzták szét. Az egyik ilyen robbantás után azonban hatalmas mennyiségű hévíz buggyant ki a földből, teljesen elárasztva a 11 méter mély gödröt. A híd ívezetét tartó lánckamrák számára ásott lyukat végül sikeresen betömték.
A pesti oldalon dolgozók valamivel szerencsésebbek voltak: ők „csupán” egy római erőd maradványait fedezték fel. Ezen kívül komoly fejtörést okozott a szakemberek számára az is, hogy hogyan kössék össze a hidat a város forgalmával. Pest egyik legrégebbi épülete, a Belvárosi templom ugyanis a felhajtó útjában állt. A tervezőasztal fölött a legegyszerűbb megoldásnak az tűnt, hogy egyszerűen csak arrébb tolják az egész templomot. Szerencsére ezt a népharag megakadályozta, így került a kanyar a felhajtóba, amelyet ma is láthatunk.
Egy ideig úgy tűnt, minden sínen van. Már a híd középső zárókeretét szerelték 1902 áprilisában, amikor észrevették: a budai hídfő hetente egy millimétert csúszik a Duna felé! A megoldás: egy-egy hatalmas betontömböt helyeztek el mindkét hídfő Duna felőli oldalára. Komolyabb probléma innentől kezdve már nem merült fel, és 1903 októberében, éppen 110 éve, nagy ünnepség keretében adták át a Sisiről elnevezett hidat.
Egyedülálló módon a 290 méteres Erzsébet híd mederpillér nélkül hajolt át a Dunán, ezzel még negyed századig az egyetlen ilyen volt a világon. A magyar hídépítő mérnökök és ipar csúcsteljesítményében sajnos ma már nem gyönyörködhetünk: 1945. január 18-án a hidat a németek felrobbantották.