Október
1
hétfő
A mai nap éppen 120 éve, hogy megnyitották a Vaskapu hajózhatóvá tett szakaszát.
„Mintha egy templom közelednék felénk, melyet óriások építettek, pillérekkel, melyek kőszálak, és oszlopokkal, melyek toronymagasak, csodálatos kolossz-alakokat emelve a felmagasló párkányokra, mikben a képzelem szentek szobrait látja, s e templom csarnoka négymértföldnyi távolba mélyed, fordul, kanyarodik, új templomot mutat, más falcsoportokkal, más csodaalakokkal; egyik fal sima, mint a csiszolt gránit, vörös és fehér erek cikáznak végig rajta: rejtelmes istenírás betűi; másutt rozsdavörös az egész hegylap, mintha igazán vasból volna, néhol a gránit rézsút dűlt rétegei mutogatják a titánok merész építkezésmódját; s az új fordulónál már egy gót templom porticusa jő elénk, hegyes toronycsúcsaival, karcsú, egymáshoz tömött bazaltpilléreivel, a kormos fal közepéből egy-egy aranysárga folt világít ki, mint a frigyláda lapja: ott a kén virágzik. Ércvirág az. De élő virággal is díszlenek a falak; párkányaikról, repedéseikben mintha kegyeletes kezek zöld koszorúi függnének alá. Azok óriási lombfák, fenyők, miknek komor tömegét az őszi dércsípte bokrok sárga és piros füzérei tarkítják.”
A Jókai Mór Az arany emberéből vett sorok sokunkban idéznek fel kellemes vagy éppen annál kellemetlenebb emlékeket. A kötelező olvasmány elején szereplő leíráson legalább olyan nehezen jutnak át a diákok, mint Tímár Mihály az al-dunai szakaszon.
A 134 kilométer hosszú természeti akadály a nevét is áthatolhatatlanságáról kapta. Harcolt itt Traianus császár és vívott győztes csatát Hunyadi János is – mindig is az egyik legfontosabb stratégiai pont volt Kelet-Közép-Európában.
A rengeteg zátony és a gyors sodrás nem csak Tímár Mihálynak okozott fejtörést. Egészen a 19. század közepéig rendkívül veszélyes vállalkozás maradt a szoroson való átkelés. Széchenyi István már a század elején felvetette a szakasz szabályozásának gondolatát, ám erre csak a millenniumhoz közeledve került sor. Mai szemmel nézve is hatalmas vállalkozásról volt szó (igen, még a négyes metrónál is nagyobb), a különleges fúró- és vésőhajókat Németországból és Skóciából hozatták. A Monarchia pedig legjobb mérnökeinek szaktudásával járult hozzá a hajózás biztonságosabbá tételéhez.
Bár a hivatalos megnyitót már 1896 szeptemberében megtartották a szerb és a román király, valamint Ferenc József jelenlétében, a forgalomnak csak 1898. október 1-jén adták át a Vaskaput. A páratlan szépségű természeti képződmény azóta is lenyűgözi az utazókat.