2014. december 18.
Az Országgyűlés döntése értelmében a nemzeti emlékhelyek listája az egri várral bővült, így jelenleg már 14 nemzeti emlékhely van Magyarországon.
Az Országgyűlés döntése értelmében a nemzeti emlékhelyek listája az egri várral bővült, így jelenleg már 14 nemzeti emlékhely van Magyarországon.
A nemzeti emlékhelyről a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslata alapján az Országgyűlés törvényben dönt. Az egységes megjelöléséről később a Nemzeti Örökség Intézete gondoskodik. Az emlékhelyeken felállított sztélék nem csupán egységesen és könnyen felismerhetővé teszik majd az emlékhelyeket, de azok jelentőségéről is tájékoztatják az érdeklődőket. Az egri várat megjelölő sztélé, és ezzel a nemzeti emlékhely avatási időpontjáról az érintett szervezetek később döntenek.
A nemzeti emlékhelyek történelmünk legfontosabb helyszínei, az emlékezet egyszerre szimbolikus és valóságos terei. Bár gyakran fontos építészeti alkotások, nem elsősorban műemléki szempontok alapján számítanak jelentősnek, hanem kiemelkedő történelmi szerepük miatt. Lehetőséget nyújtanak arra, hogy a hozzájuk ellátogatók számára megtapasztalhatóvá tegyék a magyar történelem sorsfordító eseményeit, tragédiáit, de dicső pillanatait is.
/NÖRI. 2014. december 16./
Az alábbi szöveg forrása: Terekbe írt múlt
Az egri vár az 1552-es török ostrommal szemben tanúsított sikeres ellenállással írta be magát a nemzeti emlékezetbe. A legtöbbeknek a kora újkori török háborúkról – Mohács után – elsőre valószínűleg Eger és Szigetvár neve jut eszébe. Ez jelentős részben az irodalmi hagyománynak, a kora újkori nyilvánosság sajátosságainak, illetve a különböző képzőművészeti reprodukcióknak köszönhető. Míg Mohács a tragikus bukás, Szigetvár a hősies önfeláldozás, addig Eger – a kevés pozitív példa egyikeként – az idegen hódítókkal szembeni sikeres ellenállás jelképeként vált emlékhellyé.
A győzelem közel fél évszázadra visszavetette a térségben az oszmán hódítókat, és csak a 16. század végén sikerült a törököknek bevenniük a végvári szerepbe kényszerült egri várat. A védők sikere az ostrom után Kassáról a helyszínre siető Tinódi Lantos Sebestyén históriás énekszerző művén keresztül vált ismertté. A vár védői, Dobó István és az egri nők hősiessége a következő századok során önálló irodalmi-képzőművészeti toposszá vált. A historizmus festészetének kiemelkedő alkotása, Székely Bertalan 1867-es Egri nők című munkája, majd Gárdonyi Géza Egri csillagok címmel 1899-ben megjelent történelmi regénye – Szigetvár mellett – Egert is bekapcsolta a nemzeti történelem romantikus kánonjába.