Műhely

A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság – jogszabályban biztosított hatáskörével – a nemzeti sírkert részévé nyilváníthatja Magyarország bármely temetési helyét. A nemzeti sírkertet olyan személyek nyughelyei alkotják, akik tevékenységükkel Hazánkat szolgálták, Magyarország hírnevét öregbítették vagy elősegítették annak fejlődését. Ezeket a sírokat nem lehet felszámolni, védettséget élveznek. A nemzeti sírkert országos szinten már több mint hatezer sírt számlál. Csökkenő ütemben ugyan, de számuk évről-évre nő. A tavalyi évben a Bizottság 81 új védettséget szavazott meg.

A Bizottság védetté nyilvánította Rockenbauer Pál (1933–1987) televíziós személyiség, természetjáró Zengővárkonyon található nyughelyét. A hírneves egykori világutazó leginkább a Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozatáról ismert. Védettséget kapott dr. Karasszon Dénes (1925–2014) állatorvos professzor, tudománytörténész csengődi sírja. A professzor nemzetközi szinten is meghatározó alakja volt szakterületének. A nemzeti sírkert része lett a mecénás Ernuszt család impozáns mauzóleuma Szombathelyen.

Védettséget kapott Hummel Kornél (1907–1945) katolikus pap budapesti Batthyány László Gyermekotthon kertjében található sírhelye. A lelkipásztor egy vak lány védelmében áldozta életét a második világháború idején. Szintén védett lett Közi Horváth József (1903–1988) katolikus pap, országgyűlési képviselő Agyagosszergényben található sírja. A teológusként is ismert egyházfi fontos szerepet vállalt az 1949 utáni emigráció szervezésében.
A Bizottság az egykori bács megyei főrabbi, Kohn Schwerin Götz (1760–1852) bajai régi zsidó temetőben található sírhelyét is a nemzeti sírkert részévé nyilvánította. Kohn főrabbi a neves pozsonyi Szófer egyedüli magyar tanítványa volt.

A Salgótarjáni utcai zsidó temető sírjai közül 2018-ban a Bizottság nyolcat nyilvánított a nemzeti sírkert részévé: Singer Zsigmond (1850–1913) publicista, könyvkiadó nyughelyét, a Hatvani-Deutsch gyáros és mecénás család mauzóleumát, Bródy Zsigmond (1840–1906) publicista, író, Popper István (1848–1938) mérnök, Zwack József (1821–1915) gyáros, Révai Sámuel (1833–1908) könyvkiadó, író, Vázsonyi Jenő (1864–1940) gépészmérnök, politikus és Faludi Gábor (1846–1932) színigazgató sírját.

A Fiumei úti sírkertben védettséget kapott Schiffer Adolf (1873–1950) gordonkaművész, Ladányi Jenő (1931–2004) kegyeleti szakértő, Krupka András (1878–1950) színész, rendező, a filmgyártás egy meghatározó alakja, Manno Miltiades (1879–1935) sportoló, ezüstérmes olimpikon, grafikus, festő- és szobrászművész és karikaturista, valamint a tavaly elhunyt Szervátiusz Tibor (1930–2018) szobrászművész, a Nemzet Művésze sírhelye is.
A hazai tűzoltóság kiemelkedő alakjai közül egyidejűleg lett védett a budapesti Fiumei úti sírkertben nyugvó Kempelen Béla (1841–1885), Janicsek Andor (1857–1926), Teasdale Ottó (1886–1949) tűzoltó főparancsnokok sírjai, továbbá Id. és Ifj. Köhler István tűzoltó eszközgyártók közös nyughelye.

A Bizottság csoportosan védett le 30 olyan sírhelyt, ahol a filmes és a színházi szakma kiemelkedő képviselői nyugszanak. Védett lett Sinkó László (1940–2015) színművész, rendező budakalászi sírja, a Zugligeti Szent Család templomban nyugvó Bitskey Tibor (1929–2015) színművész nyughelye, Bartos Gyula (1872–1954) színész Kozma utcai zsidó temetőben található sírhelye, a Farkasréti zsidó temetőben található Ádám Ottó (1928–2010) rendező, színművész és G. Dénes György (1915–2001) költő, dalszövegíró, zeneszerző sírja, továbbá az alábbiakban felsorolt 25 jeles művész sírhelye a Farkasréti temetőben: Antal Imre (1935–2008) zongoraművész, televíziós személyiség, színész, Bara Margit (1928–2016) színész, Benedek András (1913–1995) dramaturg, író, műfordító, színháztörténész, Bubik István (1958–2004) színművész, Fülöp Zsigmond (1935–2014) színművész, Gera Zoltán (1923–2014) színművész, Herskó János (1926–2011) színész, filmrendező, forgatókönyvíró, Horváth Jenő (1915–1973) zeneszerző, Horváth József (1924–2004) színművész, Hubay Miklós (1918–2011) drámaíró, műfordító, dramaturg, Iglódi István (1944–2009) színművész, rendező, színigazgató, Komlóssy Erzsébet (1933–2014) operaénekes, Kovács András (1925–2017) filmrendező, Körmendi János (1927–2008) színművész, Madaras József    (1937–1998) színművész, Margitai Ági (1937–2014) színművész, Sándor Judit (1923–2012) operaénekes, Schubert Éva (1931–2017) színművész, rendező, tanár, Seregi László (1929–2012) táncművész, koreográfus, Szabó Gyula (1930–2014) színművész, Szepes Mária (1908–2007) író, forgatókönyvíró, költő, színész, Szilágyi Dezső (1922–2010) bábművész, szakíró, Szirtes Ádám (1925–1989) színművész, Sztankay István (1936–2014) színművész, Tasnádi Ilona (1890–1971) színművész.

A Bizottság szintén csoportosan védte le azoknak a magyar olimpiai bajnokoknak a sírjait, amelyek eddig nem voltak részei a nemzeti sírkertnek. Védettséget kapott Palotai Károly (1935–2018) labdarúgó győri nyughelye, Lóránt Gyula (1923–1981) labdarúgó kőszegi sírja, Baczakó Péter (1951–2008) súlyemelő péceli sírhelye, a Zugligeti Szent Család templom altemplomában örök nyugalomra helyezett Kovács Imre (1921–1996) labdarúgó urnafülkéje, az Óbudai temetőben eltemetett Felkai László (1941–2014) vízilabdázó és Fábián László (1936–2018) kajakozó, a Kispesti temetőben nyugvó Török Gyula (1938–2014) ökölvívó, Budapesten a Fáy utcai Vasas SC pályán örök nyugalomra helyezett Menczel Iván (1941–2011) labdarúgó, a tatabányai Síkvölgyi úti temetőben nyugvó Földi Imre (1938–2017) súlyemelő, a szombathelyi Herényi temető sírjában nyugvó Szarka Zoltán (1942–2016) labdarúgó, a ceglédi Kálvária temetőben eltemetett Szondy István (1925–2017) öttusázó, továbbá a budapesti Farkasréti temetőben nyugvó Antal Róbert (1921–1995) vízilabdázó, Gedővári Imre (1951–2014) vívó, Konrád János (1941–2014) vízilabdázó, Littomeritzky Mária (1927–2017) úszó, Tordasi Ildikó (1951–2015) vívó és Kulcsár Győző (1940¬–2018) vívó sírhelyei. Szintén védettséget kapott az ismeretlen helyen nyugvó olimpiai bajnokok Farkasréti temetőben található jelképes sírja. Az új védettségekkel jelenleg az összes Magyarországon nyugvó magyar olimpiai bajnok nyughelye védettséget élvez.

A Farkasréti temetőben a nemzeti sírkert része lett továbbá Mészöly Dezső (1918–2011) író, költő, egyetemi tanár, Déry Gabriella (1933–2014) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, Sándor Károly (1928–2014), aki „Csikar” becenéven volt ismert labdarúgó és Tamási Lajos költő, az 1956-os forradalom legismertebb verse (Piros a vér a pesti utcán) szerzőjének sírhelye.

Szintén az 1956-os forradalom és szabadságharchoz köthető Magyar Katalin (1940–1956) mártír diáklány, akit önkéntes ápolóként egy sebesült gyermek mentése közben ért halálos találat. Emlékét Ágh István verse (Magyar Katalin) őrzi és győri sírja, amely már védelem alatt áll. Az 1956-os szabadságharcban a csepeli nemzetőrséget szervezte és fedezte katonatisztként Kovács Sándor (1927–2016), akit ezért 1957-ben halálra ítéltek. Közel hat év rabság után azonban kegyelmet kapott. A Csepeli temetőben lévő nyughelyét szintén védetté nyilvánította a Bizottság.

A katonatisztek sorát folytatva, védettséget kapott Hollósi-Kuthy László (1896–1979) tábornok sírja. A második világháború során a Donnál ő vezette Osztogorszk védelmét, később pedig Észak-Erdélyben a tordai csatát. A nemzeti sírkert része lett Fadlallal el Hedad Mihály (1841–1924) tábornok sírja is. Az Arábiából származó katonatiszt nevéhez köthető a bábolnai ménes világszínvonalra emelése. Védett lett a felsőrajki köztemetőben nyugvó dr. Frank Richárd (1883–1974) orvos tábornok sírhelye, aki a honvéd orvosi tisztikar főnöke volt a második világháború idején. Szintén védettséget kapott a kaposvári zsidó temetőben található Somogytúri Kunffy Adolf (1838–1934) sírja. Kunffy katonatisztként szolgált Garibaldi mellett az itáliai magyar légióban.

A nemzeti sírkert legújabb sírjai kapcsán a Nemzeti Örökség Intézete felvette a kapcsolatot az illetékes temetőfenntartókkal, és gondoskodik az új védettségek Hivatalos Értesítőben való kihirdetésről is. Akárcsak a többi nemzeti sírkertbe sorolt nyughely esetében, az legújabb védetté nyilvánított sírok felett is a NÖRI gyakorolja a rendelkezési jogokat, illetve biztosítja a védettségüket.