Rövid leírás
Maderspach Viktor 1875. február 10-én született Vaspatakon, Hunyad megyében. Szülei, idősebb Maderspach Viktor és Niuny Róza, egy évvel később költözött át Iszkronyba, Petrozsény mellé. Ifjúkorát a retyezáti erdők és az ottani természet megismerésével töltötte, amelyet édesapjától tanult. Tanulmányait a bécsi Műszaki egyetemen végezte, ahol mérnöki diplomát szerzett. Kiváló sportoló volt, majd Zsil-völgyi hazáját elhagyva, később jó tollú író lett. Az édesapja által létrehozott alsóbarbatény-iszkronyi fűrésztelepet apja korai halála után, édesanyjával közösen vezette tovább. 1914-ben az első világháború kitörésekor az elsők között jelentkezett harctéri szolgálatra. 1916-ban, amikor Zsil-völgyébe betörtek a románok, Maderspach Viktor szabadcsapatokat szervezett, hogy harcoljon a román csapatok ellen, és felmérje az ellenséges hadiállásokat. 1918. december 1. után belépett önkéntes huszárkapitányként a Székely hadosztályba. 1921. május 6-án provokáció következtében összecsa-pásra került sor a család otthonában, állítólagos magyar tisztek, akik román titkosszolgálati emberek voltak, és Maderspach Viktor között. Ennek következtében azonnal menekülnie kellett. 1921 május 6-án szombat este kellett elmenekülnie és 1921 május 18-án érkezett meg kalandos úton Magyarországra. Csak később kezdte meg írói pályáját. Először a Nimród vadászújságnak írt, majd más folyóiratokban is megjelentek írása. Később önálló könyvei is megjelentek. 1923. július 17-én megkezdődött a nagyszebeni hadbíróságon a Maderspach per, ahol őt távollétében húsz év kényszermunkára ítélte a Román állam, mint hazaárulót. Élete végéig Mátyásföldön élt családjával. 1941-ben egy iratokat szállító teherautó tetején utazott Debrecen felé, amely balesetet szenvedett, felborult és Maderspach Viktor súlyosan megsérült. Ez okozta később a halálát 1941 október 3.án. Azóta a cinkotai temetőben pihen.