Nemzeti Sírhelyek


Hegedűs Tibor

Rövid leírás

Hegedűs Tibor

A budapesti Várszínház, a Belvárosi Színház színésze (1921). Az Unió Színházak rendezője (1923–1927), a Renaissance Színház (1925–1926), a Belvárosi Színház tagja (1926–1927). A Vígszínház rendezője (1927–1943), főrendezője, igazgatója (1943–1944). Az Országos Magyar Színművészeti Akadémia ny. r. tanára (1938–1944), elsőként tanította a színészet mellett a rendezést is. A II. világháború után a Vidám Operett Színpad (1946), a Magyar Színház, az Új Színház rendezője (1946–1947)). A Szegedi Nemzeti Színház igazgató-főrendezője (1947–1949), a Bányász Színház (1949), majd a Kamara Varieté rendezője. A XI. kerületi Tanács Népművelési Osztályának munkatársa és a Csepeli Vasművek munkás színjátszó csoportjának tanára (1949–1955). A Magyar Néphadsereg Színháza rendezője (1955–1957), a budapesti Vidám Színpad és a Kis Színpad főrendezője (1951–1958); közben vendégként a Vígszínházban is rendezett, ott aratta legnagyobb művészi sikerét (Csehov: Sirály c. darabjával, 1956). A budapesti József Attila Színház rendezője (1958–1969).

Rendezéseiben megtartotta a Vígszínház hagyományos stílusát, ugyanakkor a modern színpadi törekvéseket is érvényre juttatta. A hangsúlyt a színészi játékra fektetve a színjáték egyéb összetevőit is harmonikusan ötvözte. Jelentős szerepet játszott a Vidám Színpad arculatának kialakításában. A Magyar Rádió indulásakor az elsők között rendezett hangjátékot, a magyar hangosfilmgyártás egyik elindítója. Magyarra fordított több francia darabot, valamint Sztanyiszlavszkij híres művét a színészi alkotómunkáról Egy színész felkészül címmel (1939). A színház és a filmművészet gyakorlati kérdéseiről írt A színész, színpad és a hangosfilm c. könyvében (1939).