February 25, 2019
A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából a Nemzeti Örökség Intézete idén is koszorút helyezett el a nyitott sírnál, az Új köztemető 300-as parcellájában.
Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, annak emlékére, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.
A Rákoskeresztúri Újköztemető 297-es parcellájában felépített látogatóközpont a szomszédos 298-as, 300-as és 301-es parcellák és az abban nyugvók történetét mutatja be. Az emlékpark a közeli Kisfogházzal, az egykori kivégzések legfőbb helyszínével együtt nemzeti emlékhely, amely a magyar történelmi emlékezetre máig ható események, a második világháború, a kommunista diktatúra, 1956 és 1989 mementója. A korábbi gyászhely megújítását egyebek mellett az indokolta, hogy kiderült, az emléktáblákon nemcsak az áldozatok, hanem köztörvényes bűnözők és háborús bűnösök neve is szerepelhet.
Az 1886-ban (valójában Kőbányán) megnyitott temető legtávolabbi parcelláiba 1944-től a sírhelyet megfizetni nem tudó szegényeket temették, majd a második világháború után a börtönben, a rabkórházban és a kistarcsai internálótáborban elhunytakat, a kivégzetteket, köztük köztörvényes bűnözőket, és politikai elítélteket is. Az ott eltemetett halottak teljes és hibátlan névsorát szinte lehetetlen összeállítani, mivel több sírhelyhez nem lehet nevet társítani, az azonosítások pedig sokszor esetlegesek a nyilvántartások megbízhatatlansága, egymásnak ellentmondó adatai miatt.
A méltó emlékezést, a kegyeletadást 1989-ig szinte lehetetlenné tette, hogy a titokban eltemetett halottak jelöletlen sírjaira nem emeltek hantot, azok besüppedtek, évtizedekig méltatlanul "homorultak". Erre utal a látogatóközpont jelmondata: "Hol sírjaik homorultak".
A látogatóközpont két ütemben készült el; először Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 25. évfordulójára, 2014. június 16-ára a hat hektár területű nemzeti emlékhely újult meg. Az akkori átadáson Áder János köztársasági elnök a német, valamint a visegrádi országok államfőivel közösen hajtott fejet az '56-os hősök előtt.
A Miniszterelnökség által finanszírozott beruházás második ütemeként a forradalom 60. évfordulójára alakították ki a 2016-ban átadott fogadóépületet. A látogatóközpont hangsúlyozottan nem múzeumnak, hanem egy - folyamatosan bővülő - interaktív tartalmakat bemutató emlékhelynek épült, ahol akár történelemórákat is tarthatnak. A bemutatottak kidolgozását az 1956-os Emlékbizottság támogatta, annak véleményezésére a NÖRI főigazgatója ad hoc bizottságot hozott létre a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Veritas Történetkutató Intézet, az Országos Széchenyi Könyvtár 1956-os Intézete, és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára vezetőinek bevonásával.