2016. augusztus 18.
Első alkalommal vesz részt vezetett sétákkal a Kulturális Örökség Napjain a Nemzeti Örökség Intézete gondozásában lévő Fiumei úti sírkert.
Első alkalommal vesz részt vezetett sétákkal a Kulturális Örökség Napjain a Nemzeti Örökség Intézete gondozásában lévő Fiumei úti sírkert.
A Fiumei úti sírkert a 19. század közepén Pest köztemetőjeként nyílt meg, majd a század végére Magyarország legrangosabb kegyeleti helyévé vált. Itt áll többek között Batthyány Lajos, Deák Ferenc és Kossuth Lajos mauzóleuma, ez utóbbi Magyarország legnagyobb síremléke.
A hétvége folyamán nyitva lesznek a temető legjelentősebb mauzóleumai, ezeket vezetett túrákon is bemutatjuk, ahogy a temető egészét is, különböző tematikus túrák segítségével.
A Fiumei úti sírkert mauzóleumai (Batthyány, Deák, Kossuth, Ganz, Munkásmozgalmi) és a Kegyeleti Múzeum a hétvége mindkét napján 10 és 18 óra között nyitva lesznek, folyamatosan látogathatók.
Vezetett túrák
A túrák körülbelül 90 percesek. Kérünk mindenkit, hogy az alkalomnak és az időjárási viszonyoknak megfelelően, nagyobb sétához öltözzön.
A részvétel regisztrációköteles a gabriella.jenei@nori.gov.hu e-mail címen.
2016. szeptember 17. szombat
13.00: Mauzóleumok a Fiumei úti sírkertben (Batthyány, Deák, Kossuth, Ganz, Munkásmozgalmi)
Magyarországon a reformkorban emelték az első jelentősebb emlékműveket, illetve ezeknek kegyeletet, vallásos tiszteletet közvetítő formáját, a síremlékeket. A polgárosodás, az alakuló nemzeti öntudat és a nemzeti önállóság eszméje öltött testet bennük. Az érdeklődők megtekinthetik és megismerhetik a Fiumei úti sírkert nevezetes dualizmuskori mauzóleumait, valamint a műfaj 20. századi variációját, a Munkásmozgalmi panteont.
14.00: Mauzóleumok a Fiumei úti sírkertben (Batthyány, Deák, Kossuth, Ganz, Munkásmozgalmi)
14.30: Kommunista halottkultusz
Az 1950-es évek kommunista elképzelései szerint az egész temetőt a munkásmozgalom (gyakran utólag kisajátított vagy megalkotott) hőseinek panteonjává alakították volna. A sétán bejárjuk a sírkert korszakhoz kapcsolódó helyszíneit, és megtudhatjuk, kik kerül(het)tek a kommunista hőskultusz különböző tereibe és szimbolikus épületébe, a Munkásmozgalmi mauzóleumba.
16.00: Művészek a sírkertben
Munkácsy és Csontváry, Karinthy és Kosztolányi, Babits és Szabó Lőrinc – barátok, szerelmesek és vetélytársak nyugszanak egymás mellett a sírkert legfestőibb szegletében, a művészparcellában.
16.30: Mauzóleumok a Fiumei úti sírkertben (Batthyány, Deák, Kossuth, Ganz, Munkásmozgalmi)
2016. szeptember 18. vasárnap
13.00: Mauzóleumok a Fiumei úti sírkertben (Batthyány, Deák, Kossuth, Ganz, Munkásmozgalmi)
14.00: Mauzóleumok a Fiumei úti sírkertben (Batthyány, Deák, Kossuth, Ganz, Munkásmozgalmi)
14.30: Halálábrázolás a síremlékművészetben
A 19. század közepétől a kőbe vésett emlékezet egy sajátos csoportját alkotják azok a sírkövek, amelyek direkt utalnak a halálra. Ilyenek „az elhunyt a ravatalon mintha csak aludna” típusú, egész alakos ábrázolások, a csuklyás lepelben rejtőzködő, elhunytat kísérő Halál alakja, vagy a kalózhajók zászlajáról is jól ismert koponya motívuma a keresztbe tett lábszárcsontokkal. Vajon miért manifesztálódott ilyen naturalisztikus formában az elmúlás ezeken a síremlékeken?
16.00: A 19. századi Kerepesi temető – a reform kor és a szabadságharc emlékezete
A résztvevők a reformkor és az 1848/49-es szabadságharc egyes kiemelkedő alakjainak sírjait és azok történetét ismerhetik meg. Az érdeklődők megismerhetik a reformkori politikusok, szabadságharcosok, honvédtábornokok, mártírok és özvegyeik nyughelyei mellett a „rettenthetetlen magyar”, a lengyel mártír herceg, a zeneszerző sakkmester, Old Shatterhand, „Észak Kőrösi Csomája”, a Pest-budai vértanúk, a női szabadságharcos hadnagy, továbbá a női méltóság egyik fontos megtestesítőjének a sírhelyét.
16.30: Mauzóleumok a Fiumei úti sírkertben (Batthyány, Deák, Kossuth, Ganz, Munkásmozgalmi)