A Dóm és a Dóm tér korábbi elismerése után Mihálffy Béla kezdeményezésére Szeged újabb meghatározó pontja kapott országos jelentőséget. Ma délután ünnepélyes keretek között helyezték el a magyar történelmi emlékpontot jelző táblát az alsóvárosi ferences templom és kolostor falán. Mihálffy Béla az ünnepségen elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy szegediként számára a város múltja és jövője személyes ügy. 

A Havas Boldogasszony-templom nem csupán építészeti örökség, hanem a hit, a közösség és a nemzeti megmaradás egyik legfontosabb jelképe, amely évszázadokon át nyújtott támaszt a nehéz időkben. A történelmi emlékpont cím nem pusztán elismerés, hanem figyelmeztetés: az értékek megőrzése és továbbadása közös kötelesség. A fiatal generációk számára különösen fontos láthatóvá tenni ezeket a gyökereket, hiszen csak így tartható fenn az a közösségi és nemzeti örökség, amely összeköti a múltat a jövővel
– fogalmazott Szeged és a Homokhátság országgyűlési képviselője.

Az ünnepségen Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézet főigazgatója hangsúlyozta: az emlékpontok segítenek értelmezni történelmünket. Kevés olyan hely létezik Magyarországon, ahol a hit, a történelem és a közösségi emlékezet ennyire természetes egységet alkot, mint az alsóvárosi templomban. Egy ilyen cím nem csupán egy tábla kihelyezését jelenti, hanem annak elismerését, hogy az adott helyszín az egész nemzet történetéhez tartozik. Az emlékpontok legfontosabb feladata, hogy élő kapcsolatot teremtsenek múlt, jelen és jövő között.

Élő közösségi tér maradt a templom

Az alsóvárosi ferences templom és kolostor nem csak Alsóváros, de Szeged egészének lelki központja volt, és a jövőben is az lesz. Ebben az élő közösségi térben békére talál az oda betérő ember.

Alsóváros jóval több, mint egy városrész: lelki központ, amely évszázadok óta formálja a szegediek gondolkodását és hitét. Ez a templom ma is élő tér, ahol a múlt folyamatosan jelenlévő erő, amely képes jobbá formálni a betérők mindennapjait
– emelte ki beszédében Fejes Antal az alsóvárosi ferences kolostor házfőnöke.

Salgó László, vármegyei főispán történelmi távlatba helyezte az eseményt. Felidézte, hogy az alsóvárosi ferences épületegyüttes már az 1879-es nagy árvíz előtt is meghatározó volt, és a katasztrófa után is kapaszkodót jelentett a város számára. Az épület nemcsak túlélte a történelmi viharokat, hanem ma is irányt mutat a közösségnek.

A szegedi komplexum több mint építészeti örökség; az a hit, a kitartás és az összefogás szimbóluma. Következésképp méltó arra, hogy a nemzeti emlékezetünk része legyen, és emlékpontként nemcsak a múlt tiszteletét, hanem a jövő építését is szolgálja.
Az ünnepség végén felavatták a magyar történelmi emlékpontot jelző táblát.

A szegedma.hu cikke az alábbi linken olvasható.