Rövid leírás
Viperina Ádám és Andresz Mária iparos szülők fia. A gimnáziumot szülővárosában végezte el, az V. szónoklati osztály kivételével, melyre a német nyelv gyakorlása miatt Lőcsére íratták be. 1836 augusztusában felvették az egri kispapok sorába. Szabó Román katolikus lelkész, akinél a szünnapokat töltötte és aki maga is verselgetett, látta el olvasmányokkal és buzdította a költészetre. 1838 őszén kezdte teológiai tanulmányait és ez időtől fogva buzgón verselgetett. Mint II. éves hittanhallgató Honáldozat című balladájával a Kisfaludy Társaság pályázatán dicséretet nyert, 1841-ben pedig Indítványok című szatírájával az említett társaságnál szintén dicséretben részesült; midőn pedig Klopstock Messiásából néhány éneke megjelent, Toldy Ferenc ösztönözte az egész munka lefordítására.
Elvégezvén a teológiát az egri érseki irodában nyert alkalmazást. Pyrker János László érsek mellett a művészeti tanulmányokban is képezte magát, és 1841. július 25-én Pestre indult az ottani írói és művészi körök meglátogatására. Ezen év október 1-jétől naplóját kezdte írni. 1844 februárjában kereste őt fel Debrecenből Pest felé vett útjában Petőfi Sándor. Ugyanezen év július 15-én Rajner püspök pappá szentelte; ekkor Viperina családi nevét Tárkányira változtatta. December elején a palócföldi Szenterzsébetre küldték segédlelkésznek. Betegeskedése miatt 1845. július 15-én visszatért Egerbe, innét július 30-án a szülői házhoz Miskolcra; szeptember 23-án végre visszatérhetett lelkészi feladataihoz.
1846. július 22-én Pyrker érsek udvarához hívta meg szertartójának, akit karlsbadi, majd Bad Gastein-i útjára elkísért; három hónapi távollét után visszatért Egerbe. 1847. október 20-án Pyrker ismét magával vitte szerpapját Bécsbe; november 12-én jelen volt a nádorválasztási ünnepélyen Pozsonyban. Pyrkert halálos ágyánál ápolta december 2-án Bécsben bekövetkezett haláláig. 1850 elején Bartakovics Béla érsek maga mellé vette titkárnak és megbízta őt a Szentírásnak a korabeli magyar nyelvezethez idomított átdolgozásával (mely munkáját 1861-ben fejezte be). 1858-ban saját kérelmére érseke egyeki plébánosnak nevezte ki.
A Magyar Tudományos Akadémia 1858. december 15-én, a Kisfaludy Társaság pedig 1867-ben választotta tagjai sorába (amott 1860. május 2-án A vallási költészetről, emitt 1868. március 18-án Klopstock Messiásáról értekezve foglalta el székét). IX. Piusz pápa a Szentírás fordítóját 1866 februárjában kamarásává, a király pedig 1868 pünkösd vasárnapján az egri káptalan tagjává és 1872-ben borsmonostori címzetes apáttá nevezte ki. Érseke Tárkányit faluról Egerbe telepedése után az egyházmegye népiskoláinak főfelügyeletével bízta meg.
1872 tavaszán a Szent István Társulat hat évre alelnökének választotta. A budapesti egyetemnek 1880-tól tiszteleti doktora volt. A „Vatikáni Monumenták” évi folyamaira 5-500 forintos ajánlatot tett. Ezen időben gyakran megjelent az Akadémia, Kisfaludy Társaság és a Magyar Történelmi Társulat gyűlésein, valamint a Képzőművészeti Egyesületéin is, melynek alapító, választmányi és műbíráló tagja is volt. Fővárosi tizenhárom évi tartózkodása alatt tizenegyszer utazott Olaszországba, részben szívbaja enyhítésére; de összekötötte a Szent István Társulat részéről nyert megbízatással, útjába ejtve Münchent és Németalföldet is; de akármely irányban indult, mindig csak Rómába vitte útja. A római Arcadia Társaság is ez időben megválasztotta tagjának. Utolsó éveiben gazdag műkincseit új képcsarnokkal gazdagította. 1885. november 17-én küldte meg a Kisfaludy Társasághoz alapítványa pótléka kíséretében Czuczor Gergely arcképét. Meghalt 1886. február 16-án Egerben. A Magyar Tudományos Akadémiában 1886. december 20-án Szvorényi József tartott fölötte emlékbeszédet.
Rendezte a katolikus énekeskönyvek anyagát, rendkívül elterjedt imádságos könyveket adott ki; egyik hitbuzgalmi könyve, a Lelki Manna, negyedmillió példányban forgott közkézen.
Költeményeket írt a következő hírlapokba, folyóiratokba és évkönyvekbe: Rajzolatok, Közlemények, Remény, Emlény, Athenaeum, Pécsi Auróra, Nemzeti Almanach, Árpádia, Őrangyal, Kliegl-Könyv, Regélő, Életképek, Honderű, Országgyűlési Almanach, Divatcsarnok, Szivárvány, Pesti Divatlap, Sárosy-Album, Nővilág, Családi Lapok, Szépirodalmi Album, Napkelet, Relígió és Nevelés, Veszprémi Egyházi Almanach. Levele: Eger 1885. nov. 17. (Fővárosi Lapok 284. sz.) Az Egyetemes Magyar Encyclopaediának is munkatársa volt.