Hírek

Öt évig dolgozott főművén, az első magyar büntetőtörvénykönyvön, a Csemegi-kódexen. Varga Judit igazságügyi miniszter a megemlékezésen kiemelte: Csemegi Károly életműve több, mint 120 év távlatából is elevenen él, és a magyar jogi kultúra meghatározó része.

„A kiegyezés következtében kiteljesedő polgári eszmék és gondolkodásmód új teret és lehetőséget adtak a haladó szellemű értelmiségnek, hogy olyan szintre emeljék a társadalmat, amelyről már a szabadságharc óta álmodoztak. Ennek a munkának a jó része a jogászokra hárult.” – hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette, Csemegi Károly sokrétű nyelvi műveltsége lehetőséget nyújtott számára a korabeli Európa valamennyi jelentős büntetőjogi kódexének a beható tanulmányozására. Azt az elvet vallotta, hogy az igazi kodifikációs munka – hasonlóan a nagy művészeti alkotásokhoz – egyszemélyes, egyedüli teljesítmény, egyben felelősség.  A nagy mű ezalatt az időszak alatt számos jogásznemzedék és -évfolyam közjogi és büntetőjogi gondolkodását alakította. Bár kódexe a klasszikus iskola szellemében fogalmazódott meg, mégis túllépett azon és megelőlegezte a későbbi közvetítő iskola gondolatiságát – emelte ki Varga Judit.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének megbízott főigazgatója a megemlékezésen rámutatott: a Fiumei úti sírkert a modernkori Magyarország történelmének lenyomata, Csemegi Károly mellett több kortársának is nyughelye. „Ez az a korszaknak, amikor a forradalom leverése után először nyílt lehetősége a magyarságnak önmaga definiálására, szabadságjogai kivívására, az önálló jogi feltételek megteremtésére. Ebbe a folyamatba kapcsolódott be kitörölhetetlenül Csemegi Károly” – zárta köszöntőjét a főigazgató.  Csapucha Bernadett, a PPKE Jog- és Államtudományi Doktori Iskola nevében kiemelte, hogy a Csemegi-kódex 21. században is élő, sőt irányadó vezérelveket alkalmazott, olyanokat, mint a törvény előtti egyenlőség, az emberi igazság, valamint olyan eszméknek biztosított táptalajt, mint a humanizmus. 

A ma 195 éve született Csemegi Károly a „Csemegi-kódex” kidolgozására 1872-ben kapott megbízást. Sürgette az ítélőtáblák decentralizációját, a szóbeliség és a közvetlenség elvének bevezetését, a jogi szaknyelv korszerűsítését. 1878. november 1-jétől a legfőbb ítélőszék (1882-től a Kúria) tanácselnöke lett, a második büntetőtanács vezetésével bízták meg. Új iskolát alapított a jogtudomány terén is, különösen a külföldi nagy jogászok és jogi intézmények tanulmányozására. E célból alapította a Magyar Jogászegyesületet (1880), amely a nevezetesebb jogi és jogpolitikai kérdések megvitatásának fóruma lett.