Rövid leírás
A Földrengési Obszervatórium munkatársa, egyúttal a Felsőipariskola r. tanára (1914–1922). A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Geometriai Tanszéke magántanára (1922–1927), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) előadó tanára (1927–1941), a matematika ny. r. tanára (1941–1949), a BME Matematika Tanszék ny. r. tanára (1950–1952), egyetemi tanára (1952–1958) és a Tanszék vezetője (1950–1958).
Differenciálgeometriával, a differenciálegyenletek gráfelméletével és alkalmazási területeivel, forgó rendszerek kritikus szögsebességének megállapításával, kinetikus gázelmélettel foglalkozott. Az általa kidolgozott, és az ökonometriában alkalmazott gráfelméletét magyar módszerként vagy Egerváry-módszerként tartják nyilván. Alapvetően új eredményeket ért el a mátrixelmélet gyakorlati alkalmazásai, elsősorban a függőhidak általános elméletének megalapozása terén.
(A kép forrása: Wikipédia)