2020. november 18.
Az emlékérme a Nemzeti Örökség Intézete kezdeményezésére 2014-ben indult, a hazai nemzeti emlékhelyeket bemutató sorozatot gazdagítja, a Somogyvár-Kupavár, a mohácsi, a rákoskeresztúri Új köztemető, a Fiumei úti sírkert, az Esztergom, Várhegy és Víziváros nemzeti emlékhelyeket, valamint az Országház és környéke kiemelt nemzeti emlékhelyet követi a sorban.
Új taggal bővül a nemzeti emlékhelyeket bemutató emlékérme-sorozat
Új taggal bővül a nemzeti emlékhelyeket bemutató emlékérme-sorozat
Az emlékérmék elsődleges szerepe az ismeretterjesztés és a figyelemfelhívás, a mindennapi fizetési forgalomban való használatuk kerülendő. A rajtuk szereplő névérték ezen érmék gyűjtői értékének megőrzését szolgálja.
A Debreceni Református Nagytemplom és Kollégium tiszteletére megjelenő emlékérmék egy olyan nemzeti emlékhelyre hívják fel a figyelmet, ahol a magyarországi reformátusok vallási türelemért folytatott küzdelme, a protestáns művelődés- és intézményrendszer fejlődése és virágzása zajlott. Az 1538 óta működő Kollégium a magyar irodalmi, tudományos és politikai élet egyik szellemi bölcsője.
Az emlékhely emellett a szabadságharc örökségét és a függetlenségi politikai hagyományt képviseli. Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején, 1849. április 14-én itt fogadta el az ideiglenesen Debrecenben ülésező magyar országgyűlés a Függetlenségi nyilatkozatot, és mondta ki a Habsburg-ház trónfosztását. 1944. december 21-én ugyanitt kezdte meg működését az Ideiglenes Nemzetgyűlés, amely a második világháború után egy új, demokratikus Magyarország felépítését tűzte ki célul. Az emlékérme kibocsátásának apropóját az adja, hogy épp 100 évvel ezelőtt jelent meg Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című műve, melynek cselekménye a Kollégiumhoz köthető.
A „Debrecen, Református Nagytemplom és Kollégium Nemzeti Emlékhely” megnevezésű emlékérmét Tóth Zoltán ötvös iparművész tervezte.
Az emlékérme előlapján a középkorban a Református Nagytemplom helyén álló Szent András templom – zászlós, bárányos – boltozati zárókövének ábrázolása látható. A zászlóval ábrázolt bárány az emlékhely meghatározó szimbóluma, hiszen a motívum református jelképként a városi címerben is megjelenik. Az előlapon ábrázolt zárókövet a Debreceni Református Kollégium múzeuma őrzi.
Alsó félköriratban a Kollégium latin nyelvű jelmondata, az ORANDO ET LABORANDO (Imádkozz és dolgozz!) szerepel, felső félköriratban a MAGYARORSZÁG felirat, a középtengelyen bal oldalon, 2 egymás alatti sorban a 2020 verési évszám és a BP. verdejegy, jobb oldalon, 2 sorba szerkesztve, a 2000 FORINT értékjelzés olvasható.
Az emlékérme hátlapja a „Debrecen, Református Nagytemplom és Kollégium” nemzeti emlékhely épületeinek, a Református Nagytemplom tornyának, valamint a háttérben a Debreceni Református Kollégium épületének részletét ábrázolja. A hátoldal szélén az emlékhely megnevezése fut körbe: fent a „REFORMÁTUS NAGYTEMPLOM ÉS KOLLÉGIUM”, lent a „DEBRECEN” felirattal. A két köriratot bal oldalon egy pont, jobb oldalon a tervező mesterjegye választja el egymástól. A nemzeti emlékhelyek emblémája, amely a sorozat részeként kibocsátott érméken mindig megjelenik, valamint a „NEMZETI EMLÉKHELY” felirat a Kollégium épületének ábrázolása felett, három vízszintes sorban szerepel.
Az emlékérme - a sorozat többi tagjához hasonlóan - 90% réz és 10% cink ötvözetéből készült, súlya 18,4 gramm, átmérője 37 mm, széle recézett. Az emlékérméből 7000 darab készíthető, kézi bronzpatinázású kivitelben.
Az emlékérmék értékközvetítő és ismeretterjesztő szerepének minél szélesebb körű érvényesülése érdekében a „Debrecen, Református Nagytemplom és Kollégium Nemzeti Emlékhely” megnevezésű emlékérme – a rendelkezésre álló készlet függvényében –, a kibocsátást követő egy évig névértéken vásárolható meg 2020. november 18-tól az érméket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában (V. ker. Budapest, Báthory u. 7.), illetve webáruházában (https://www.penzvero.hu/).