1938 és 1999 után harmadszor jelenik meg olyan összefoglaló munka, amely teljességre törekedve mutatja be a százhetven éves Fiumei úti sírkert – történelmi nevén: Kerepesi úti temető – nevezetes síremlékeit.
A kötetbe a korábbi kiadványokhoz képest lényegesen több, összesen közel hatezer sírhely került be, a neves személyek nyugvóhelyei mellett az építészeti és szobrászati szempontból jelentős síremlékek is. A kötetben helyet kapott a Fiumei úti sírkerttel szoros egységet alkotó Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára, valamint a jelentősebb áthelyezett vagy felszámolt sírok felsorolása.
Az új adattár kiadását elsősorban az indokolja, hogy az utóbbi években a Fiumei úti sírkert a korábbinál is kiemeltebb helyzetbe került: nemzeti emlékhellyé vált, síremlékeinek jelentős része kiérdemelte a magyar történelem és kultúra jelentős alakjainak országszerte fellelhető nyugvóhelyeit egyesítő jogi védelmet, vagyis a nemzeti sírkertbe sorolást, kezelését pedig 2016-ban a Nemzeti Örökség Intézete vette át.
Tóth Vilmos, a kötet szerzője 1992 óta foglalkozik temetkezéstörténettel, különös tekintettel ennek a két temetőnek a kutatására.