Hírek

A megemlékezésen Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) elnöke azt emelte ki, hogy minden politikai hatalomnak van egy eszmeisége, ami az emberképét is tartalmazza. Ha ebből hiányzik az emberi méltóság, akkor abból szörnyű tettek következnek. A huszadik század két őrült eszméje, a nácizmus és a kommunizmus ilyen volt. „Az emlékezés hozzátartozik minden közösség életéhez. Családhoz, a vallási és civil közösségekhez, de elsősorban a nemzet közösségéhez. Ez az emlékezetpolitika, ami, ha hiteles, az identitást erősíti és nemzeti egységet teremt. Az emlékezetre meg kell tanítanunk a fiatalokat is, mert a nemzet nem más, mint a múlt, a jelen és a jövő magyarjainak a szövetsége” – zárta beszédét az NEKB elnöke. 

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy jelképekre, emléknapokra, emlékhelyekre szükségünk van. Szükség van olyan jelzőfényekre, amelyek irányt mutatnak, amelyek kijelölik, merre kell – vagy épp ellenkezőleg, merre nem kell mennünk. Hozzátette: két parcellakövet avat ma a Nemzeti Örökség Intézete a Váci Rabtemetőnél. Az egyik parcellakő az idelátogatóknak azt jelzi, hogy a hely egy Nemzeti Emlékhely, a másik, úgynevezett okos parcellakő pedig a NÖRI által országszerte elhelyezett immár több mint negyven parcellakő sorába tartozik, azt hirdetve, hogy ebben a temetőben a nemzeti sírkert részeként védett sír található: Friedrich István miniszterelnök sírja. „A váci, a sopronkőhidai és a márianosztrai rabtemetők jelenleg méltatlanul elfeledettek. Két évvel ezelőtti Nemzeti Emlékhellyé nyilvánításukkal remélhetően nagyobb figyelmet kap mindhárom hely, és nagyobb esély nyílik az ottani, kegyeleti okokból szükséges kutatómunkákra és a felújítási munkálatokra egyaránt” – mutatott rá a főigazgató. 

Imre Zsolt, a Dunakeszi Járási Hivatal és a Váci Polgári Fórum vezetője a megemlékezésen beszédében azt emelte ki, hogy a Váci Rabtemető a pártállami érában a senki földje volt, mert el kellett hallgatniuk, hogy ez a hely holttesteket rejt, olyan elhunyt foglyokat, akiket végtisztességet sem kaptak. 2001-ben kezdődött meg a régészeti feltárás Dr. Susa Éva igazságügyi antropológus vezetésével. ”Szolgáljon a ma felavatott két parcellakő a kommunista diktatúra által elrabolt életek örök mementójaként” – zárta beszédét a hivatalvezető. 

Minden a helyére kerül egyszer, csak kitartás és erő kell hozzá. Itt, a Váci Rabtemetőben a rendszerváltást követően jártam először, már akkor ismert volt, hogy ez a terület a közelmúlt történelmének egy fontos darabaja – kezdte beszédét dr. Susa Éva, igazságügyi antropológus, az NEKB tagja. A váci rabtemető feltárásának vezetője rámutatott: a rabtemető történelme kegyeleti okokból is szorosan kapcsolódik az Új köztemető 301-es parcellájához. A Váci rabtemető 2001 óta emlékpark, az itt elhelyezett emlékkövön az 1945 és 59 között ide méltatlanul, jeltelenül eltemetettek névsora található. 2022-ben törvény szinten is beemelték a nemzeti emlékhelyek sorába. Dr. Bank Barbara, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja beszédében arra mutatott rá, hogy a kommunista diktatúra szörnyűségeit ma kevés helyen lehet testközelből tanulmányozni, a váci rabtemető azonban megőrizte a börtön falai között vagy közé már beszállított nevesített vagy névtelen halottak titkait. „Még sok feladat vár ránk, de a ma felavatott emlékkövek mutassanak utat számunkra: soha ne feledjük azokat az embereket, akik a kommunista diktatúra áldozataivá váltak” – zárta Bank Barbara. 

A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság két évvel ezelőtti döntése alapján lett a váci, a márianosztrai és a sopronkőhidai rabtemető a Nemzeti Gyászparkkal közös Nemzeti Emlékhely.