Négyszáz mikuláscsomagot ajánlott fel a NÖRI csángóföldi és kárpátaljai hátrányos helyzetű óvodásoknak

Négyszáz mikuláscsomagot ajánlott fel a NÖRI csángóföldi és kárpátaljai hátrányos helyzetű óvodásoknak

A Nemzeti Örökség Intézete megalakulása óta kiemelt figyelmet fordít a társadalmi felelősségvállalásra. Ennek jegyében idén négyszáz darab mikuláscsomagot adott át Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a NÖRI főigazgatója a Rákóczi Szövetségnek, akik határon túli, csángóföldi és kárpátaljai gyermekekhez juttatják el a csomagot.

Még több külhoni fiatal keresheti fel nemzeti emlékhelyeinket

Még több külhoni fiatal keresheti fel nemzeti emlékhelyeinket

Stratégiai megállapodást írt alá a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) és a Rákóczi Szövetség szerdán, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sárospatakon. Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a NÖRI főigazgatója és Csáky Csongor, a szövetség elnöke azt reméli, hogy a jövőben az eddiginél is több külhoni fiatal keresheti fel nemzeti emlékhelyeinket.

Gábor Áron rézágyúja Budapesten látható

Gábor Áron rézágyúja Budapesten látható

A Hadtörténeti Múzeumban látható hétfőtől a Gábor Áron által öntött rézágyúk egyetlen megmaradt példánya. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumból érkezett ágyú és további hatvan 1848-49-es ereklye több mint fél éven át vendégeskedik Budapesten. A bemutatón részt vett Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója is.

Kövér: mindig az ősök sírjai avatják az országot hazává

Kövér: mindig az ősök sírjai avatják az országot hazává

Mi, magyarok, hiszünk abban, hogy mindig az ősök sírjai avatják az országot hazává – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) fennállásának 20. évfordulója alkalmából rendezett konferencián pénteken a Parlamentben. Kövér László kiemelte: Magyarországon a politikai rendszerváltoztatást követően csaknem tíz esztendőre volt szükség, hogy megvalósuljon a kegyeleti rendszerváltoztatás intézményi alapja a Nemzeti Kegyeleti Bizottság megalakulásával.

Radnóti Miklósra emlékezett a NÖRI a Fiumei úti sírkertben

Radnóti Miklósra emlékezett a NÖRI a Fiumei úti sírkertben

Radnóti Miklósra emlékezett a Nemzeti Örökség Intézete a költő halálának 75. évfordulója alkalmából a Fiumei úti sírkertben található sírjánál.

Felavatták Kertész Imre síremlékét a Fiumei úti sírkertben

Felavatták Kertész Imre síremlékét a Fiumei úti sírkertben

Felavatták Kertész Imre (1929-2016) irodalmi Nobel-díjas magyar író és felesége, Kertész Magda közös síremlékét a Fiumei úti sírkertben, pénteken Budapesten. Az ünnepségen részt vett Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója is.

A Nemzeti Örökség Intézete az Új köztemető 301-es parcellájában tartott ünnepi megemlékezést és koszorúzást

A Nemzeti Örökség Intézete az Új köztemető 301-es parcellájában tartott ünnepi megemlékezést és koszorúzást

A Nemzeti Örökség Intézete az új köztemető 301-es parcellájában tartott ünnepi megemlékezést és koszorúzást. Ezután néma főhajtással rótták le tiszteletüket az egybegyűltek a kis fogházban.

Koncerttel emlékeztek a Fiumei úti sírkertben

Koncerttel emlékeztek a Fiumei úti sírkertben

November 1-jén immár hagyományosan komolyzenei koncerttel várta az emlékezőket a Nemzeti Örökség Intézete. Idén Szvorák Katalin Kossuth-díjas népdalénekes adott koncertet  ravatalozó előtti kegyeleti parkban.

Emlékhelyet avatott a NÖRI Boldog Sándor István szalézi szerzetes tiszteletére

Emlékhelyet avatott a NÖRI Boldog Sándor István szalézi szerzetes tiszteletére

Emlékhelyet avattak Boldog Sándor István koncepciós perben elítélt, 1953-ban kivégzett szalézi szerzetes tiszteletére pénteken Budapesten, a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában. Az emlékhelyet Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek áldotta meg. Az emlékhelyavatás előtt Erdő Péter újratemette Sándor István öt mártírtársát, akiket annak idején a szerzetessel egy napon végeztek ki és vele együtt temettek jeltelen sírba. A szerzetes és öt társa a 301-es parcellában ismeretlen helyen feküdt egészen 2018 novemberéig, nyughelyük azonosításáig és a sír feltárásáig.

A Műegyetemnél tartott koszorúzást a NÖRI

A Műegyetemnél tartott koszorúzást a NÖRI

Boross Péter, korábbi miniszterelnök tartott emlékbeszédet október 22-én a Műegyetem rakparton a Nemzeti Örökség Intézetének koszorúzásán. A volt kormányfő, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke úgy fogalmazott: "1956 a magyarázat arra, hogy milyen belső, lelki tényezők vezérlik ezt a nemzetet, amikor idegen áramlatok, vagy érdekek, vagy hatalmak akarnak eluralkodni rajta."

Háromszáz határon túli diáknak tartott rendkívüli történelemórát a NÖRI

Háromszáz határon túli diáknak tartott rendkívüli történelemórát a NÖRI

A Kárpát-medencéből érkező diákok azzal a céllal utaznak Magyarországra, hogy tisztelegjenek 1956 hősei előtt és élményszerű ismereteket szerezzenek az 1956-os forradalomról és szabadságharcról. A többnapos utazás részeként a forradalom egyik legfontosabb emlékhelyén, a 301-es parcellában a Nemzeti Örökség Intézetének négy szakképzett történész idegenvezetője kalauzolja a diákokat. A program keretében hétfőn háromszáz középiskolás, kedden pedig több mint kétszáz egyetemista látogat el a Nemzeti Gyászpark Látogatóközpontjába. A Nemzeti Örökség Intézete immár második éve működik együtt a Rákóczi Szövetséggel a Gloria Victis – 1956 ünnepségsorozat szervezésében.

Áder János és Tarlós István mondott beszédet október 6-án a Fiumei úti sírkertben

Áder János és Tarlós István mondott beszédet október 6-án a Fiumei úti sírkertben

Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élete és halála ünnepeken és hétköznapokon egyaránt figyelmeztet, mekkora érték az ország szabadsága és függetlensége - mondta Áder János köztársasági elnök vasárnap, az aradi vértanúk kivégzésének 170. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen a Batthyány Mauzóleumnál. Az államfő emlékeztetett, a tragikus sorsú első magyar miniszterelnököt igaztalan vádak alapján, csupán bosszúból ítélték halálra, majd kétszer temették el: először titokban, méltatlanul, rejtekben; másodszor, huszonegy esztendő után, méltóságteljes tömeg kíséretében. Az ünnepség végén a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója, Radnainé dr. Fogarasi Katalin is elhelyezte az emlékezés koszorúját.

Közel félezer diák vett részt rendkívüli történelemórán egy hét alatt a Fiumei úti sírkertben

Közel félezer diák vett részt rendkívüli történelemórán egy hét alatt a Fiumei úti sírkertben

A Nemzeti Örökség Intézete és a Hungarofest Nonprofit Kft. által az aradi vértanúk emléknapja alkalmából szervezett megemlékezések keretében a NÖRI hat történész idegenvezetője várta az általános iskola felső tagozatos, illetve a középiskolás osztályokat.

Átadták Kazinczy Ferenc felújított síremlékét Széphalomban

Átadták Kazinczy Ferenc felújított síremlékét Széphalomban

A Nemzeti Örökség Intézete éves felújítási tervének összeállításakor mindig figyelembe veszi a kerek évfordulókat, és idén egyértelmű volt, hogy a 260 éve született Kazinczy Ferenc Széphalomban található sírja is megújul - idézi a közlemény Kárpáti Katalint, a NÖRI főigazgató-helyettesét.

Felújították a 145 éve elhunyt Diescher József építész síremlékét

Felújították a 145 éve elhunyt Diescher József építész síremlékét

Az évforduló kapcsán a NÖRI a kormány támogatásával több mint 70 millió forintból újította fel Diescher József sírját, amelyet saját maga tervezett - közölte az intézet pénteken az MTI-vel.

A Sebő-együttessel emlékezett József Attilára a Nemzeti Örökség Intézete

A Sebő-együttessel emlékezett József Attilára a Nemzeti Örökség Intézete

József Attilára emlékezett a NÖRI a Kulturális Örökség Napjain.

Magyar Örökség Díjban részesült a Fiumei úti sírkert

Magyar Örökség Díjban részesült a Fiumei úti sírkert

A Magyar Örökség Díj azon magyar személyeknek, intézményeknek és csoportoknak adható negyedévente, akik és amelyek tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport és tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez. A Fiumei úti sírkertnek járó díjat Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a NÖRI főigazgatója vette át.

Történelmi emlékhely lett az 1948-as pócspetri események helyszíne

Történelmi emlékhely lett az 1948-as pócspetri események helyszíne

A sztélét Semjén Zsolt, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója, Seszták Oszkár (Fidesz-KDNP) megyei közgyűlési elnök, Simon Miklós fideszes országgyűlési képviselő és Tamás György, Pócspetri független polgármestere leplezte le.

Átadták Lajta Béla építész felújított sírját a zsidó kultúra európai napján

Átadták Lajta Béla építész felújított sírját a zsidó kultúra európai napján

A szervezet erre az alkalomra felújította az építész síremlékét, valamint ingyenes sétákon keresztül mutatta be a fővárosi Salgótarjáni utcai zsidó temetőt.

Maccabi Európa Játékok - Megemlékezés Hajós Alfréd felújított síremlékénél

Maccabi Európa Játékok - Megemlékezés Hajós Alfréd felújított síremlékénél

Az 1896-os athéni olimpiát, Hajós Alfréd életének egy-egy mozzanatát, a 2005 óta védett síremlék felújításának folyamatát felidéző rövidfilm után Radnainé Fogarasi Katalin, a NÖRI főigazgatója arról beszélt, hogy a Nemzeti Sírkertbe tartozó, azaz védett sírok felújítását azok állapota határozza meg, illetve az, hogy köthetők-e valamilyen évfordulóhoz.

Nagy érdeklődés kísérte a Múzeumok Éjszakája programjait a Fiumei úti sírkertben

Nagy érdeklődés kísérte a Múzeumok Éjszakája programjait a Fiumei úti sírkertben

Csontváryra emlékezés, izgalmas gyerekprogramok, rendkívüli vezetett séták és a Nemzeti Emlékezet Múzeumának a „Fejedelmek utolsó útja – Rákóczi és társai újratemetése” című új időszaki kiállítása várta az érdeklődőket június 22-én szombaton a Múzeumok Éjszakáján.

Megemlékezés Tersánszky Józsi Jenő halálának 50. évfordulója alkalmából

Megemlékezés Tersánszky Józsi Jenő halálának 50. évfordulója alkalmából

Megemlékezést tartott a Nemzeti Örökség Intézete csütörtökön Tersánszky Józsi Jenő halálának 50. évfordulója alkalmából a budapesti Farkasréti temetőben. A Nemzeti Örökség Intézete számos kezdeményezésével arra törekszik, hogy elhunyt nagyjaink emléke fennmaradjon, s feladatának tekinti íróink, költőink emlékének megőrzését - hangsúlyozta Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója a megemlékezésen.

Több tízezren vettek részt az Emlékhelyek Napja rendezvényein

Több tízezren vettek részt az Emlékhelyek Napja rendezvényein

Idén minden eddiginél több, 63 helyszínen rendeztek izgalmas programokat az május második szombatján, az Emlékhelyek Napján.

Klapka Györgyre emlékeztek a Fiumei úti sírkertben

Klapka Györgyre emlékeztek a Fiumei úti sírkertben

Klapka György honvéd vezérőrnagy, helyettes hadügyminiszter halálának 127. évfordulója és sírjának felújítása alkalmából tartott megemlékezést a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) délelőtt a Fiumei úti sírkertben az 1848-49-es szabadságharc tábornokának sírjánál.

Esztergomban megnyílt az emlékhelyek napja

Esztergomban megnyílt az emlékhelyek napja

Az emlékhelyek napjának programjaival a magyarországi emlékhelyek létezése és fontossága beépül a köztudatba, idén minden eddiginél több, 63 emlékhely csatlakozott a kezdeményezéshez - mondta a Nemzeti Örökség Intézetének társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója a programsorozat országos megnyitóján szombaton Esztergomban.

Jövő szombaton rendezik az Emlékhelyek napját

Jövő szombaton rendezik az Emlékhelyek napját

Radnainé dr. Fogarasi Katalin a város polgármesterével tartott közös sajtótájékoztatón kiemelte, hogy éppen hat éve jött létre a NÖRI és négy éve hívták életre az Emlékhelyek napját.

Kiss György szobrászművészre emlékeztek a Fiumei úti sírkertben

Kiss György szobrászművészre emlékeztek a Fiumei úti sírkertben

Radnainé Fogarasi Katalin, a szervező Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) főigazgatója köszöntőjében arról szólt, hogy a Fiumei úti sírkert nem csak nyughelye számos művésznek, de alkotásaik is láthatóak itt. Hozzátette: Kiss György szobra, a Koszorút tartó angyal a Deák Ferenc-mauzóleum ékessége.

Mednyánszky László festőművészre emlékeztek  a Fiumei úti sírkertben halálának századik évfordulója alkalmából

Mednyánszky László festőművészre emlékeztek a Fiumei úti sírkertben halálának századik évfordulója alkalmából

A Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) megemlékezésén Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a NÖRI főigazgatója felidézte, hogy a festőművész bécsi műtermében magányosan halt meg és utolsó útjára is csak két ember kísérte el, halála után azonban az utókor igyekszik megőrizni emlékezetét.

Látogatás a sírkertben

Látogatás a sírkertben

Ma délelőtt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert és Németh Szilárdot, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkárát fogadta Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója.

Eötvös Lorándra emlékeztek a Fiumei úti sírkertben

Eötvös Lorándra emlékeztek a Fiumei úti sírkertben

Eötvös Loránd fizikus halálának 100. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget tartott a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) és a Magyar Geofizikusok Egyesülete kedden a Fiumei úti sírkertben a nagy tudós sírjánál.

Kiállítás nyílt Kossuth temetésének 125. évfordulójára

Kiállítás nyílt Kossuth temetésének 125. évfordulójára

Kiállítás nyílt Kossuth Lajos temetésének 125. évfordulójára a Fiumei úti sírkertben, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) Múzeumában.

Koszorúzás az Új köztemetőben

Koszorúzás az Új köztemetőben

Mansfeld Péter kivégzésének 60. évfordulója alkalmából koszorúztak ma a 301-es parcellában.

Középkeresztet kapott a NÖRI főigazgatója

Középkeresztet kapott a NÖRI főigazgatója

A NÖRI főigazgatójának a nemzeti és történelmi emlékhelyek megóvása és megbecsültségének növelése érdekében végzett munkáját ismerték el.

Aktuális eseményeink

MÚZEUMI RÁADÁS – Bingó és Kvízjáték

Ízek, szokások, illatok, hangulatok. Szeretettel várjuk a sírkerti séta valamennyi résztvevőjét egy hangulatos kvízre a múzeumba, ahol az...

Fiumei úti sírkert

1086 Budapest, Fiumei út 16-18.

Gasztrohangulatok

Ki ne szeretné a zserbó szeletet, a mignont vagy a Stühmer csokoládét? Sétánk során felkeressük azoknak a családoknak a sírját, akiknek...

Fiumei úti sírkert

1086 Budapest, Fiumei út 16-18.

MÚZEUMI ELŐADÁS – Roma temetkezési kultúra

A Kárpát-medencében élő cigányság halottkultusza és temetkezési szokásai. Kiderül, hogyan zajlik egy siratás három napon keresztül és...

Fiumei úti sírkert

1086 Budapest, Fiumei út 16-18.

A Salgótarjáni utcai zsidó temető története

A Fiumei úti sírkert közvetlen szomszédságában elhelyezkedő Salgótarjáni utcai zsidó temető mind az ott eltemetett személyiségeket, mind...

Salgótarjáni utcai zsidó temető

1086 Budapest, Salgótarjáni utca 6.

Nők a siker nyomában

Sétánkon olyan hölgyekre emlékezünk, akiket nem korlátozott a 19. századi közvélekedés: érdeklődésüknek megfelelő hivatást...

Fiumei úti sírkert

1086 Budapest, Fiumei út 16-18.

Emlékhelyek

Szigetvári vár Nemzeti emlékhely

I. Szulejmán szultán 1566-ban százezres sereggel támadta meg Szigetvárt, de győzelmét nem érte meg, még az ostrom idején elhunyt. Helyzete reménytelenségét látva a kapitány, Zrínyi Miklós háromszáz katonájával kitört a várból, és hősi halált halt. Az ostrom történetét azonos nevű dédunokája írta meg. A vár az oszmán-török uralom alól...

Székesfehérvár, Romkert Nemzeti emlékhely

Az egykori bazilika a középkori magyar állam Szent István király által építtetett szakrális központja. 38 királykoronázás helyszíne, ahol egyúttal a Szent Koronát, a királyi kincstárat és levéltárat őrizték. Itt tartották a „törvénylátó napokat” is, a korabeli uralkodói ítélkezés központi fórumát. Hosszú ideig a magyar királyok...

Somogyvár–Kupavár Nemzeti emlékhely

A hagyomány szerint Somogyvár a Szent István király ellen fellázadt Koppány szállásterülete volt. Jelentősége 1091 után nőtt meg, mikor Szent László király megalapította a Szent Egyed bencés monostort, amely fontos egyházi központtá vált a 12. században. A legenda szerint a lovagkirályként is emlegetett Szent Lászlót ebben a monostorban temették el,...

Pannonhalma, Bencés Főapátság Nemzeti emlékhely

A Pannonhalmi Bencés Főapátság a világörökség része, a magyar kereszténység bölcsője, fontos szellemi műhely. Híres iskolája ezeréves múltra tekint vissza, itt található a világ egyik legnagyobb szerzetesi könyvtára. Géza fejedelem 996-ban Tours-i Szent Márton tiszteletére alapította a monostort. Pannonhalma 1541-ben főapátsági rangot kapott, de a...

Pákozd, Katonai Emlékpark Nemzeti emlékhely

Az 1848–1849-es magyar szabadságharc kezdetének színtere. Az 1848. szeptember 29-én Pákozd térségében, a Habsburg császári-királyi haderő elleni, a magyar honvédek és nemzetőrök sikerével végződött csata helyszíne. A győzelem elsősorban morális hatása miatt vált a magyar honvédelem jelképévé. Pákozd a Magyar Honvédség központi emlékhelye,...

Ópusztaszer, Nemzeti Történelmi Emlékpark Nemzeti emlékhely

A magyar történeti hagyomány szerint a honfoglaló magyarság első „országgyűlésének és törvényalkotásának” helyszíne. A XII. századi történetíró, Anonymus szerint „A fejedelem és előkelői azon a helyen rendelkeztek az ország szokásjogáról … És azt a helyet, ahol minderről határoztak, a magyarok saját nyelvükön Szernek nevezték el.”...

Nagycenk, Széchenyi-kastély Nemzeti emlékhely

A 18. század közepén épült kastély a Széchényi család emlékét őrzi. Széchényi Ferenc nagycenki és sopronhorpácsi gyűjteménye az Országos Széchényi Könyvtár előzményének tekinthető. Nagycenken található a család mauzóleuma, itt nyugszik a „legnagyobb magyar”, Széchenyi István is, akinek sokáig volt otthona a kastély.

Mohács, Nemzeti Emlékhely Nemzeti emlékhely

1526. augusztus 29-én a Mohács melletti síkságon az I. Szulejmán szultán vezette, 75-80 ezer főnyi oszmán-török haderő döntő győzelmet aratott II. Lajos magyar uralkodó 25 ezer fős, német, cseh és lengyel csapatokkal kiegészített hadserege felett. A csata áldozatainak tömegsírjai a nemzeti sírkert részei. A „mohácsi vészt” követően a...

Várhegy és Víziváros Nemzeti emlékhely

Esztergomot Géza fejedelem tette székhelyévé. Itt született fia, I. (Szent) István, akit ugyanitt koronáztak királlyá, és aki e helyen alapította meg az első érsekséget, amely máig a Magyar Katolikus Egyház központja. A tatárjárásig királyi székhely maradt, az érseki udvar azonban később is Magyarország egyik meghatározó szellemi és művészeti...

Egri vár Nemzeti emlékhely

A vár a 16. században három részre szakadt Magyarország végvárrendszerének fontos eleme volt. Történetének leghíresebb epizódja az 1552-es év, amikor a Dobó István által vezetett várvédők sikerrel verték vissza a sokszoros túlerőben lévő török sereg ostromát. Az irodalomban is megörökített győzelem a magyar nemzeti emlékezet és hőskultusz...

Debrecen, Református Nagytemplom és Kollégium Nemzeti emlékhely

A város jellegzetes épületegyüttese egyház, művelődés és közélet összetartozásának jelképe. Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején, 1849. április 14-én fogadta el az ideiglenesen Debrecenben ülésező magyar országgyűlés a Függetlenségi nyilatkozatot, és mondta ki ezzel a Habsburg-ház trónfosztását. 1944. december 21-én ugyanitt...

Várnegyed Nemzeti emlékhely

Az ország fővárosának legrégibb és műemlékekben leg- gazdagabb része, világörökségi helyszín. 1247-től – az idegen megszállások idejétől eltekintve – a mindenkori magyar állam igazgatási és politikai központja. A 20. század közepéig az uralkodók, illetve az államfő palotája, a miniszterelnökség és néhány minisztérium épülete, valamint...

Rákoskeresztúri Újköztemető 298., 300. és 301. parcella Nemzeti emlékhely

Az 1945 utáni magyar történelem „temetői emlékhelye”, ahol az 1945 és 1956 utáni törvénytelenperekben hamis vádak alapján elítélt és kivégzett politikusok, katonák, közéleti személyiségek, munkások, diákok és parasztok földi maradványai nyugszanak. A gyászpark a nemzeti összetartozás és a kommunista elnyomás elleni tiltakozások szimbolikus...

Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti emlékhely

A Magyar Nemzeti Múzeum, a magyarság és a Kárpát-medence történelmi múltjának egyik legfontosabb és leggazdagabb műkincsgyűjteménye. Épülete 1847-ben készült el Pollack Mihály tervei alapján. 1848. március 15-én a Múzeumkertben tartott népgyűlés hirdette meg a modern Magyarországot megteremtő forradalmi eszméket. Dísztermében több alkalommal...

Az Országház és környéke Nemzeti emlékhely

A budapesti Kossuth tér a magyar történelem fontos színhelye, amelyet az Országgyűlés 2012. január 1-jei hatállyal egyedüliként kiemelt nemzeti emlékhelynek nyilvánított. A teret meghatározó hatalmas épület, a törvényhozásnak helyet adó Országház előtt rendezik a legtöbb állami megemlékezést és ünnepséget. A tér a politikai tömegrendezvények...

Hősök tere Nemzeti emlékhely

Az Andrássy utat lezáró tér mai alakja a honfoglalás ezredik évfordulóján, 1896-ban kezdett formálódni. Ekkor adták át a Műcsarnokot, ekkor született törvény a Szépművészeti Múzeum és a Millenniumi emlékmű felépítéséről. 1929-re készült el a mű: ezer év legfontosabb uralkodóinak szoborgalériája és a hét honfoglaló vezér szoborcsoportja,...

Fiumei Road Cemetery Nemzeti emlékhely

A nemzet nagyjai számára létrehozott sírkert gondolatát Széchenyi István vetette fel. A sírkert a 19. század közepén Pest köztemetőjeként nyílt meg, majd a század végére Magyarország legrangosabb kegyeleti helyévé vált. Itt áll többek között Batthyány Lajos, Deák Ferenc és Kossuth Lajos mauzóleuma, ez utóbbi Magyarország legnagyobb síremléke....

Vizsolyi református templom Történelmi emlékhely

Az első teljes magyar bibliafordítást 1590-ben adták ki Vizsolyban. A mű a magyar művelődéstörténet mérföldköve, a korabeli nyomdászat kiemelkedő teljesítménye. Károli Gáspár és társai időtálló munkáját bizonyítja, hogy az alkotás minden későbbi protestáns bibliakiadás alapjául szolgált. Az első kiadás egy példányát a helyi református...

Visegrádi vár Történelmi emlékhely

Visegrádot Károly Róbert tette meg székhelyéül 1323-ban. Palotájában tartották 1335-ben a híres királytalálkozót a magyar, a lengyel és a cseh uralkodó részvételével. A visegrádi udvart Mátyás király Európa-szerte ismert reneszánsz kulturális központtá tette. A „visegrádi országok” kifejezés a rendszerváltás utáni magyar diplomácia...

Veszprém, Vár utca Történelmi emlékhely

A 10. század végén Veszprémben jött létre az első magyarországi püspökség, itt volt Sarolt, majd Gizella székhelye is, utóbbi alapította a székesegyházat. A vár szintén az elsők között, valószínűleg az ezredforduló körül épült. A magyar királynékat kilenc évszázadon át a veszprémi püspök koronázta, a település „a királynék városa”...

Vác, Hétkápolna és honvédemlékmű Történelmi emlékhely

A Hétkápolna zarándokhely mellett 1868-ban közadakozásból állították fel az első honvédemlékművet Degré Alajos javaslatára, az 1849-es váci csaták emlékére. A kezdeményezést anyagilag is támogató Kossuth Lajos szerint a tavaszi hadjárat áprilisi váci csatája „amint egyik legdicsőbbike, ugy strategiailag egyik legfontosabbika volt egész...

Tihany, bencés apátság Történelmi emlékhely

A tihanyi bencés apátság 1055-ben kelt alapítólevele az első magyar nyelvemlékek egyike. Altemploma az alapító I. András király temetkezési helye, a felette épült 18. századi templom a magyarországi barokk építészet jelentős alkotása. Az utolsó magyar király, IV. Károly és felesége, Zita királyné a kolostorban töltötte utolsó magyarországi napjait.

Tatabánya, Turul emlékmű Történelmi emlékhely

A magyarság mitologikus madarát ábrázoló szobor a honfoglalás ezredik évfordulója alkalmából felállított millenniumi emlékművek egyike. Az Európa egyik legnagyobb madárábrázolásaként is ismert bronzszobrot, Donáth Gyula alkotását a krónikahagyományban 907-re datált bánhidai csata ezredik évfordulóján, 1907-ben avatták fel.

Szeged, Dóm tér Történelmi emlékhely

A tér a két világháború közötti időszak kiemelkedő építészeti alkotása. Központi épülete az 1879-es szegedi árvíz és újjáépítés emlékére emelt, 1930-ban felszentelt Fogadalmi templom. Az árkádok alatt található Nemzeti Emlékcsarnokban a magyar történelem, tudomány és kultúra fontos alakjainak emlékművei állnak.

Szécsény, Forgách-kastély és a ferences kolostor Történelmi emlékhely

Szécsény a Rákóczi-szabadságharc emlékét őrzi. Az 1705-ben tartott szécsényi országgyűlés választotta fejedelemmé Rákóczit, itt teremtették meg államának jogi formáit. Ennek emlékére nevezik a kolostor gótikus termét Rákóczi-teremnek. A barokk kastélyt a Forgách család építtette a 18. század közepén, később Pulszky Ferenc tulajdonába került.

Szatmárcseke, Kölcsey-kúria Történelmi emlékhely

Szatmárcsekén állt Szatmár vármegye egyik legrégebbi családjának, a Kölcseyeknek a kúriája. Itt élt 1815-től 1838-ban bekövetkezett haláláig a 19. század elejének kiemelkedő irodalmára és politikusa, Kölcsey Ferenc. A költő Csekén írta a magyar nemzeti himnusszá vált versét, az 1823-ban született Hymnust. Síremléke a szatmárcsekei temetőben...

Szarvas, a történelmi Magyarország földrajzi középpontja Történelmi emlékhely

Mihályfi József szarvasi tanár az 1880-as évek elején határozta meg a történelmi Magyarország földrajzi középpontját. A kijelölt ponton álló, 1939-ben épített, négyszárnyú vitorlával ellátott malom a történelmi Magyarországnak a trianoni békeszerződésben rögzített részekre szakadására emlékeztet.

Sopron, Tűztorony Történelmi emlékhely

A feltehetően várkaputoronyként, majd tűztoronyként szolgáló épület Sopron jelképe. 1921 decemberében a lakosság népszavazáson döntött a Magyarországhoz tartozás mellett, ennek emlékét őrzi a „leghűségesebb város” cím, és erre emlékeztet az 1928-ban épült Hűségkapu, Hikisch Rezső és Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása.

Sóly, református templom Történelmi emlékhely

Az ország egyik legrégebbi templomát István vértanú tiszteletére szentelték. A hagyomány szerint I. (Szent) István építtette a 11. század elején Koppány sólyi legyőzésének emlékére, feltehetően előzetes fogadalmát teljesítve. A templomot a 16. század végétől a református közösség használja, külső formája nagyrészt barokk kori átépítés...

Sátoraljaújhely-Széphalom, Kazinczy-emlékcsarnok Történelmi emlékhely

Kazinczy Ferenc, író, költő, a nyelvújítás kiemelkedő alakja álmodta ide otthonát, ahonnan 1831-ben bekövetkezett haláláig szervezte a magyar irodalmi életet. Az elpusztult kúria helyén álló emlékcsarnok és az előtte található családi sírkert már a 19. században fontos zarándokhellyé vált, 2008-ban pedig itt nyílt meg A Magyar Nyelv Múzeuma.

Sárvári vár Történelmi emlékhely

A vár mai formáját Nádasdy Tamás (1498–1562) alakította ki, aki Sárvárt mecénási tevékenységével a magyar reformáció kulturális központjává tette. Megfordult itt Dévai Bíró Mátyás protestáns prédikátor, Sylvester János bibliafordító és Tinódi Lantos Sebestyén költő is. A vár dísztermének monumentális falképe a magyarországi barokk...

Sárospataki vár, a református kollégium és nagykönyvtár Történelmi emlékhely

Sárospatak vára a kora újkori Magyarország egyik kulturális és politikai központja, a Rákóczi család kultuszának legfontosabb emlékhelye. A kollégiumot 1531-ben alapította Perényi Péter. A 17. században Comenius irányításával az ország egyik leghíresebb kollégiuma, a reformáció központja lett. Könyvtára az ország kiemelkedő gyűjteménye.

Recsk, az egykori munkatábor Történelmi emlékhely

A Rákosi-rendszer munkatáborai közül Recsk volt a leghírhedtebb. A „magyar Gulagnak” nevezett Recsken 1950 és 1953 között bírósági ítélet nélkül tartottak fogva mintegy ezerötszáz politikai foglyot. Szökése után Michnay Gyula 1951-ben a Szabad Európa Rádióban felsorolta közel hatszáz rabtársa nevét, így tájékoztatva a világ közvéleményét...

Pécs, székesegyház, püspöki palota és a középkori egyetem Történelmi emlékhely

A pécsi püspökséget I. (Szent) István az első egyházmegyék között alapította 1009-ben. A többször átépített székesegyház mai formáját a 19. század végén nyerte el. Valószínűleg a szintén 11. századi eredetű püspöki palotához kapcsolódott Magyarország első egyeteme, amelyet Vilmos püspök és I. (Nagy) Lajos kezdeményezésére alapítottak...

Pápa, református kollégium és ótemplom Történelmi emlékhely

Az 1531 óta működő kollégium évszázadokig a magyarországi reformáció egyik szellemi központja volt. Az iskola kezdetben a lutheri elveket képviselte, a 16. század végére vált kálvinista teológiai műhellyé. Az ótemplomot, amely II. József részleges vallásszabadságot biztosító türelmi rendelete után épült, a református közösség másfél...

Nyírbátor, Báthori-várkastély és a református templom Történelmi emlékhely

A templom a magyarországi gótikus építészet kiemelkedő alkotása. Báthori István erdélyi vajda építtette, akinek sírja a templomban található. A fogadópalota az egykori várkastély megmaradt része. Nyírbátor a középkori gótikus és reneszánsz kultúra emlékezetének fontos helyszíne, a magyar történelemben nagy szerepet játszó Báthori család...

Muhi csata emlékműve Történelmi emlékhely

A középkori magyar állam az 1241-es muhi csatában szenvedte el egyik legsúlyosabb vereségét. A Batu kán vezette sereg megsemmisítő csapást mért IV. Béla hadaira. A Trauig menekülő magyar király a mongolok kivonulását követően újjáépítette a kifosztott országot. A rövid, ám pusztító mongol uralom tatárjárás néven vált a nemzeti emlékezet...

Mosonmagyaróvár, a határőrlaktanya előtti tér Történelmi emlékhely

Az 1956-os forradalom egyik legvéresebb eseményére Mosonmagyaróváron került sor. Október 26-án diákok tüntetést szerveztek, amelyhez a városlakók, elsősorban az üzemi munkások csatlakoztak. A tüntetők a határőrlaktanya elé vonultak, hogy maguk mellé állítsák a katonákat, de a tömeget sortűz fogadta. Az áldozatok száma meghaladta az ötvenet.

Diósgyőri vár Történelmi emlékhely

A négytornyú gótikus vár a középkori lovagi kultúra magyarországi szimbóluma, virágkora I. (Nagy) Lajos uralkodásának idejére esett. A „lovagkirály” 1381-ben itt erősítette meg a torinói békét, amelyben Velence elismerte, hogy Dalmácia a magyar uralkodó fennhatósága alá tartozik. A vár az Anjou uralkodók idejétől 1526-ig királynéi birtok volt.

Mezőtúr, református kollégium és könyvtára Történelmi emlékhely

A kollégiumot, a Tiszántúl fontos kálvinista központját Wittenbergben tanult prédikátorok alapították 1530-ban. Muzeális értékű könyvtára mintegy 16 ezer kötetből áll. A kollégiumban tanult a magyar szellemi élet számos kiemelkedő alakja, többek között Szép Ernő író, Tamkó Sirató Károly költő és Várkonyi Zoltán filmrendező.

Máriapócs, kegytemplom és bazilita monostor Történelmi emlékhely

A legfontosabb magyarországi zarándokhelyek egyike. A hagyomány szerint 1696-ban az itt található Mária-kép könnyezni kezdett, innen ered nemzetközi kultusza. A 18. században barokk stílusban épült görög katolikus rendház az egyetlen magyarországi bazilita monostor. Máriapócsot 1991-ben II. János Pál pápa is felkereste.

Kőszegi vár Történelmi emlékhely

I. Szulejmán Bécs ellen indított hadjárata 1532 augusztusában érte el Kőszeget. A várat Jurisics Miklós védte a sokszoros török túlerővel szemben. A védőknek csak töredéke tartozott a katonáskodó rétegekhez, Kőszeg ennek ellenére nem került török kézre. A városban a 11 órai harangszó emlékeztet a sikeres ellenállásra.

Komáromi erődrendszer Történelmi emlékhely

Az 1848–49-es szabadságharc alatti magyar katonai ellenállás szimbóluma Komárom Duna-parti erődrendszere. A komáromi csaták a jobb parton, az ekkor még épülő erődök közelében zajlottak. A világosi fegyverletételt követően Klapka György vezetésével a védők 1849. szeptember végéig kitartottak, de szabad elvonulás fejében október elején átadták...

Keszthely, Festetics-kastély és Georgikon Történelmi emlékhely

A kastély építését – a család növekvő rangjának kifejezéseként – a Festeticsek vagyonát jelentős részben gyarapító Festetics Kristóf kezdte el 1745-ben. A mezőváros Keszthely ekkoriban kezdett családi birtokközponttá válni. A 18. században is többször átalakították, majd az 1883 és 1887 közötti nagyszabású átépítés során nyerte el mai...

Kehidakustány, Deák-kúria Történelmi emlékhely

Az 1740-es években épült kúriában élt 1808-tól 1854-ig Deák Ferenc, az első felelős magyar kormány igazságügy-minisztere, az 1867-es kiegyezés szimbolikus alakja. A magyar nemzeti emlékezetben „a haza bölcseként” híressé vált Deák évtizedeken keresztül otthonaként tekintett a kúriára, ahol többször fogadta a korszak szellemi életének...

Jászberény, jászkun kerületi székház Történelmi emlékhely

A jászok és kunok a 18. század közepén váltották meg az 1514-es Dózsa-parasztháború után elveszített kiváltságaikat. A Jászkun kerület előzményei a kun és jász székek voltak. A vármegyei fennhatóságtól független, közvetlenül a királyi hatalom alá tartozó jászkun kerületek különállása 1876-ban közigazgatási átszervezés következtében...

Hajdúböszörmény, hajdúkerületi székház Történelmi emlékhely

A kerületi székház a hajdúvárosok egykori önállóságát jelképezi. A marhahajcsárokból lett katonáskodó réteg helyzetét 1605-ben a korponai oklevél rendezte, amelyben Bocskai István közel tízezer hajdút emelt a kiváltságosok közé. A Hajdúkerület önállósága 1876-ban közigazgatási átszervezés következtében szűnt meg.

Gyulai vár és honvédtiszti emlékhely Történelmi emlékhely

A gótikus téglavár-építészet szép példája. 1566-ban török kézre került, a keresztény seregek 1695-ben foglalták vissza. A Rákóczi-szabadságharc után elvesztette hadászati jelentőségét. A hátsó homlokzata előtt álló emlékhely az 1849-ben lefegyverzett magyar honvédtisztekre, köztük a későbbi vértanúkra emlékeztet, akiket innen vittek az...

Győri vár megmaradt része Történelmi emlékhely

A győri vár a török háborúk idején vált a kereszténység védőbástyájává. A 16. században itáliai mesterek tervei szerint a kor legmodernebb technikájával építették át. A vár a Rákóczi-szabadságharc, majd a francia háborúk alatt kapott újra stratégiai jelentőséget. A napóleoni csapatok kivonulásuk során, 1809-ben felrobbantották, ezért ma...

Gödöllő, Grassalkovich-kastély Történelmi emlékhely

A Ferenc József és Erzsébet királyné, később Horthy Miklós nyaralóhelyeként híressé vált gödöllői barokk kastélyt Grassalkovich Antal építtette a 18. század közepén. A gróf itt fogadta 1751-ben Mária Teréziát. A Grassalkovichok fi i kihalását követően az épület többször gazdát cserélt, a magyar állam 1867-ben vásárolta meg királyi...

Fertőd, Esterházy-kastély Történelmi emlékhely

A főúri kultúrapártolás nagy alakja, Esterházy „Fényes” Miklós franciaországi látogatása után döntött a „magyar Versália” megépítéséről, amelynek tervezésében maga is részt vett. A herceg a 18. század második felében európai viszonylatban is jelentős gyűjteményt és kulturális központot hozott létre Eszterházán, ahol többek között...

Drégely vára Történelmi emlékhely

A 16. századi török háborúk és a magyar hőskultusz egyik szimbolikus helyszíne. Ali budai pasa 1552-ben 12 ezer fős sereggel ostromolta Drégelyt. Szondi György másfélszáz katonájával négy napon keresztül tartotta a várat, de az utolsó rohamban valamennyi védő elesett. Szondi alakját a 19. század irodalmi művei tették a nemzeti emlékezet részévé.

Csurgó, a református kollégium és nagykönyvtár Történelmi emlékhely

A református gimnáziumot a 18. század végén alapította gróf Festetics György. Az intézmény megszervezését a népi felvilágosodás kiemelkedő alakja, Nagyváthy János irányította. A nagykönyvtár gyűjteményének alapjait is ebben az időben vetették meg. Rövid ideig a kollégium tanára volt Csokonai Vitéz Mihály, aki azt jövendölte, hogy Somogy „Új...

Cegléd, Huszárlaktanya Történelmi emlékhely

A Kárpát-medence legnagyobb hadifogolytáborát 1944 novemberében hozták létre a szovjetek a fontos vasúti csomópontnak számító Cegléden. A lágerben mintegy 200 ezren fordultak meg, fogságba esett katonák és elhurcolt civilek egyaránt. Közülük legalább ötezren vesztették életüket az embertelen körülmények és a kegyetlen bánásmód következtében.

Trefort-kert Történelmi emlékhely

A Trefort-kert az újkori magyar felsőoktatás egyik legfontosabb helyszíne, nevét az egyetemi kampusz létrehozását támogató Trefort Ágoston kultuszminiszter után kapta. A kert az ekkor még egy karon folyó bölcsész és természettudományi, valamint kis részben az orvosi és állatorvosi képzésnek adott helyet, négy évtizeden át a Műegyetem is itt működött.

Szilágyi Dezső téri református templom Történelmi emlékhely

Az első budai református templomot 1896-ban avatták fel, tervezője a magyarországi protestáns templomépítészet kiemelkedő alakja, Pecz Samu volt. A neogótikus stílusú templom építését az ország egész református társadalma támogatta. Itt kötött házasságot 1915-ben a költő Ady Endre és múzsája, Csinszka.

Műegyetem Történelmi emlékhely

Elődintézménye, a 18. századi Institutum Geometrico-Hydrotechnicum révén a hazai műszaki felsőoktatás bölcsője. Az egyetem történeti kampuszán 1956. október 22-én tartott hallgatói nagygyűlés hatására kaptak szélesebb nyilvánosságot a politikai berendezkedéssel szembeni követelések. Az innen induló tüntetés lett a forradalom fővárosi nyitánya...

Magyar Tudományos Akadémia Történelmi emlékhely

A „magyar tudós társaság” létrehozásának gondolata már a 18. század végén felvetődött. Gróf Széchenyi István 1825-ben az országgyűlésen birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel megalapítására. A magyar nyelv, a „tudományok és művészetek minden nemében leendő kiművelésére” létrehozott intézmény a 19. századi magyar...

Ludovika Akadémia Történelmi emlékhely

Az „1808. évi VII. törvénycikk a katonai Ludovika-akadémiáról” teremtette meg az önálló magyar tisztképzés lehetőségét. A Pollack Mihály tervei alapján 1830 és 1836 között elkészült klasszicista stílusú épület 1872-től szolgált a magyar honvédtisztképzés színteréül. 1945 után az épület otthont adott tisztképző, illetve felsőoktatási...

Kálvin téri református templom és Ráday Gyűjtemény Történelmi emlékhely

A pesti református gyülekezet első temploma 1830-ra épült fel, kriptájában nyugszik többek között a reformkori politikus Fáy András. A Ráday Gyűjtemény alapja Ráday Gedeon reprezentatív magánkönyvtára és a család levéltára. A Ráday utcai gyűjtemény Benda Kálmán munkája nyomán vált tudományos műhellyé.

Hősök temploma és Hősök sírkertje Történelmi emlékhely

Az 1931-ben épült templom az első világháborúban elhunyt zsidó katonáknak állít emléket. Az épület 1944 végén része lett a pesti gettónak, amelybe a hatóságok hetvenezer embert zsúfoltak. Az embertelen körülmények és a gyilkosságok áldozatait a templom kertjébe, tömegsírokba temették, ezzel a sírkert a magyarországi holokauszt legfontosabb...

Eötvös József Collegium Történelmi emlékhely

Az intézményt az École Normale Supérieure mintájára Eötvös Loránd fizikus, rektor és miniszter alapította 1895-ben, ma az ELTE szakkollégiumaként működik. A Collegium 1910-ben átadott épületét Alpár Ignác tervezte. Alapítása óta a „tudóstanárok” képzésére, a magyar szellemi élet utánpótlására hivatott. Számos kiváló tudós tanult falai...

Corvin köz Történelmi emlékhely

A Corvin köz az 1956-os forradalom és szabadságharc emblematikus helyszíne, a sztálinista diktatúra és a szovjet megszállás ellen folytatott fegyveres felkelés egyik fővárosi központja. A többszörös túlerőben lévő szovjet csapatokkal vívott harcok során sok felkelő„pesti srác” áldozta itt életét a magyar szabadságért.

Batthyány-örökmécses Történelmi emlékhely

A tér helyén egykor a 18. században emelt Újépület, az 1848–49-es szabadságharc utáni megtorlást szimbolizáló kaszárnya állt. Ennek udvarán végezték ki 1849. október 6-án gróf Batthyány Lajost, Magyarország első miniszterelnökét. A politikai és történelmi megemlékezések helyszíneként is szolgáló örökmécsest 1926-ban avatták fel.

Andrássy út 60. Történelmi emlékhely

A politikai terror szimbóluma, ahol a nyilas és a kommunista diktatúra idején sokakat tartottak fogva, kínoztak és gyilkoltak meg. Az épület az 1930-as évek végétől a nyilasok gyűléseinek színhelye, majd Hűség Háza néven pártjuk központja volt. A kommunista vezetésű politikai rendőrség 1945-ben vette birtokba, később az ÁVO, majd az ÁVH...

Balassagyarmat, Vármegyeháza Történelmi emlékhely

Balassagyarmat 1950-ig Nógrád vármegye székhelye volt, így az épület a város egykori közigazgatási szerepének mementója. Itt zajlott 1919. január 27-én az a közalkalmazotti gyűlés, amely a csehszlovák igazgatás kiépítésével szembeni ellenállás szimbolikus eseménye volt. A megszálló csapatok január 29-i kiveréséért a város a Civitas Fortissima...

Pócspetri, a Polgármesteri Hivatal épülete Történelmi emlékhely

1948. június 3-án a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Pócspetrin – az egyházi iskolák államosítása elleni tüntetés során – tisztázatlan körülmények között meghalt egy rendőr. Az esetből az akkori hatalom gyilkossági ügyet és koncepciós pert kreált, a helyi plébánost halálra ítélték, a falu lakosságát meghurcolták, az országos sajtóban pedig...

Salgótarján, December 8. tér Történelmi emlékhely

Az egykori Vásártéren 1956. december 8-án mintegy négyezren tüntettek – békésen – a letartóztatott forradalmárok kiszabadításáért. A karhatalom képviselői, valamint szovjet katonák tüzet nyitottak a fegyver nélküli tömegre. A sortűznek levéltári források szerint 49 halálos áldozata és 80 sebesültje volt. A legújabb kutatások azonban 131 főre...

Abasár, a XI. századi királyi központ maradványai Történelmi emlékhely

A Heves megyei település részét képző Bolt-tetőn XI. századi királyi központ maradványai találhatók. A régészeti lelőhely-együttes a mai Magyarország egyik legjelentősebb kora középkori épített öröksége. Az utóbbi évek régészeti kutatásai tisztázták, hogy a feltárt épületmaradványok Aba Sámuel magyar király (1041–1044) rezidenciájához...