Hírek

Az átadó ünnepségen Szászfalvi László, országgyűlési képviselő, a KDNP frakcióvezető-helyettese kiemelte: Nagyváthy János a Csurgói Református Gimnázium első inspektoraként Csurgó város új korszakának legmeghatározóbb személyisége volt. Kiváló szervező volt, aki egy új intézmény fejlesztését és mindennapi életét irányította, és meghatározó könyveit is Csurgón írta.  „Ma megújult állapotban pompázik a sírja, az obeliszk, amely minden nemzedéknek felkiáltójel. A gimnázium kertjében rápillant a diákokra, a tanárokra, és ma is mér bennünket. Méri a múltat, a jelent és a jövőt, méri az elszántságunkat, a felelősségünket és az elkötelezettségünket.” – tette hozzá a képviselő. 

Bíró Norbert, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke kiemelte: Somogy Nagyváthy János sírhelyének felújításával tovább gazdagodott, így a múlt tovább élhet velünk. Van egy hely, ahol tovább emlékezhetünk az íróra, tanítóra, aki Európa minden szegletéből igyekezett új ismeretet, friss tudást hozni szeretett hazájába. Beszéde végén Nagyváthyt idézte: „Amely ember a maga nemzetét semmire sem becsülvén Hazáját vadságnak, Hazafitársait keskeny kilátásúaknak, sőt tudatlanoknak kiáltja, nincs esze, ha azt hiteti el magával, hogy ezért őt a külsők nagyra becsülik.”

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) főigazgatója elmondta: a Nemzeti Örökség Intézete fontos küldetésének tekinti a Nemzeti Sírkert mintegy 6000 sírjának gondozását, folyamatos felújítását. Ennek az éves munkának egy jelentős állomása Nagyváthy János síremlékének rekonstrukciója Csurgón, mely azért is kiemelten fontos volt, mert a csurgói református kollégium az ötvenöt történelmi emlékhely egyike, amelyek népszerűsítése, megjelölése szintén a NÖRI feladata. A NÖRI 2021-ben közel harminc síremléket újít meg országosan, összesen mintegy 75 millió forintból, Magyarország Kormánya támogatásával. A főigazgató hozzátette: „a református gimnázium példaértékű hagyományőrző munkájára és tapasztalatára kiemelten számítunk az előkészítés alatt lévő emlékezetpedagógiai program együttműködési rendszerének megalkotásakor.”

Nagyváthy János, az első magyar nyelvű mezőgazdasági könyv szerzője 1755. január 19-én született Miskolcon, Sárospatakon jogot és teológiát tanult. Ezután nevelő, majd tanár lett, a tanítást azonban szembetegsége miatt abbahagyta. A bécsi szabadkőműves páholyban ismerkedett meg Festetics Györggyel, akinek később jószágkormányzója lett, és aki kezdeményezésére később megalapította a csurgói református gimnáziumot. Nagyváthy János a gimnázium szervezésében is jelentős részt vállalt. 1819. február 13-án, Csurgón érte a halál.