Történelmi emlékhelyek

A Landerer-nyomda az úgynevezett pesti Horváth-ház földszintjén helyezkedett el, a régi Hatvani kapu közelében. Az épület helyére álmodták előzetesen a Magyar Nemzeti Múzeumot. A hely szűkössége miatt az üres telken 1814-ben mégis inkább bérház épült Pollack Mihály, a reformkor legkiválóbb építésznek tervei alapján. A XVIII. század eleje óta a Pesten és Budán nyomdát működtető Landerer család az 1840-es évekre hazánk legkorszerűbb nyomdáját létesítette a klasszicista stílusú bérház alsó részében. Landerer Lajos a vállalkozás bővítése miatt vette be üzlettársnak Heckenast Gusztávot. A Kossuth Lajos által szerkesztett Pesti Hírlap is itt jelent meg 1841. január 2-ától egészen az 1848-49-es szabadságharc leveréséig. A reformkor legnagyobb formátumú lapja mellett számtalan jelentős kiadvány került ki a Landerer-nyomda sajtógépei alól. 1848. március 15-én az egyik legfontosabb esemény színhelye volt. Petőfi Sándor és a Márciusi Ifjak vezette ötezer fős tömeg itt kényszerítette ki a magyar sajtószabadság jelképévé is vált Nemzeti Dal és 12 pont cenzúra nélküli kinyomtatását. Ezt követően is számtalan nyomdatermékkel szolgálta a Landerer cég az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc ügyét. Itt nyomtatták a kor újságainak jórészét. Innen került forgalomba az önálló magyar pénz, a „Kossuth-bankó” is. Az épület a korszakban szintén jelentős történelmi szerepet játszott. 1848-ban néhány hónapig itt ülésezett a Batthyány-kormány. A bérházban lakott hosszabb-rövidebb ideig: Kossuth Lajos, Arany János, Bajza József, Garay János, Vörösmarty Mihály és Jókai Mór is. A Szabadságharc leverése után Landerer Lajos bujdosni kényszerült, a céget Heckenast vette át. Az épületet 1851-ben átépítették, de a funkciója maradt. Ebből a nyomdából került ki Jókai Mór számtalan regénye is. A nyomda megszűnése után a Vasárnapi Újság szerkesztősége szintén megfordult az épületben. A ház a többszöri átépítés, háborús pusztulás ellenére őrzi a nagy idők eseményeinek hangulatát.