Megújult Szőnyi István síremléke Zebegényben

Megújult Szőnyi István síremléke Zebegényben

A Nemzeti Örökség Intézete felújította Szőnyi István festőművész Zebegényben található, 2010 óta a nemzeti sírkert részeként védett síremlékét. A rekonstrukció Magyarország Kormányának támogatásával valósult meg.

Állásajánlat

Állásajánlat

A Nemzeti Örökség Intézete felvételt hirdet parkgondozó/kertész munkakör betöltésére.

Hívő református emberként vittek a börtönbe, és imádkoztam

Hívő református emberként vittek a börtönbe, és imádkoztam

A múlt héten elhunyt Regéczy-Nagy Lászlóval, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság korelnökével készített interjúnk az Emlék-Őr 2020/1. számában jelent meg.

Dr. Szakály Sándor lett a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság új elnökhelyettese

Dr. Szakály Sándor lett a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság új elnökhelyettese

Az elismert hadtörténész 1999 óta aktívan részt vesz a Bizottság munkájában.

A Magyar Egészségügy Napjára emlékezett a NÖRI

A Magyar Egészségügy Napjára emlékezett a NÖRI

A Magyar Egészségügy Napja alkalmából tartott megemlékezést a Nemzeti Örökség Intézete a 150 évvel ezelőtt elhunyt Flór Ferenc sírjánál a Fiumei úti sírkertben. A magyar egészségügy napját 1992 óta Semmelweis Ignác születésnapján, július 1-jén ünnepeljük.

Kilenc nemzeti sírkertbe sorolt sír újult meg Keszthelyen

Kilenc nemzeti sírkertbe sorolt sír újult meg Keszthelyen

Kilenc nemzeti sírkertbe sorolt, felújított sírt adtak át ma Keszthelyen, a Szent Miklós temetőben. A sírokat a Nemzeti Örökség Intézete újíttatta fel összesen több mint kilencmillió forintból, a Magyar Kormány támogatásával.

Több ezren vettek részt a Múzeumok Éjszakájára szervezett programjainkon

Több ezren vettek részt a Múzeumok Éjszakájára szervezett programjainkon

Mint minden évben, a Nemzeti Örökség Intézete idén is izgalmas programokkal várta a Fiumei úti sírkertbe érkezőket a Múzeumok Éjszakáján.

Megújult Jánosi Gusztáv és Forster Gyula síremléke

Megújult Jánosi Gusztáv és Forster Gyula síremléke

A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) folyamatosan végzi a nemzeti sírkertbe sorolt síremlékek felújítását, ennek keretében újult meg Jánosi Gusztáv Balatonkenesén, és Forster Gyula Esztergomban található síremléke.

Mohács kapta az év emlékhelye díjat

Mohács kapta az év emlékhelye díjat

A mohácsi nemzeti emlékhely nyerte idén a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) év emlékhelye díjat. Az átadó ünnepség vasárnap, az emlékhelyek napján volt a Fiumei úti sírkertben, a rendezvényen megnyílt az Anonymus Projekt - Ligeti 150 című plakátkiállítás is.

Emlékhelyek nélkül nem épülhet erős nemzettudatú Magyarország

Emlékhelyek nélkül nem épülhet erős nemzettudatú Magyarország

A Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) főigazgatója szerint emlékhelyek nélkül nem épülhet erős nemzettudatú Magyarország.Móczár Gábor erről Székesfehérváron, a Romkertben, az Emlékhelyek napja országos rendezvénysorozat vasárnapi nyitó sajtótájékoztatóján beszélt.

Fotókiállításon mutatja be a NÖRI a Nemzeti Gyászpark 301-es parcellájának változó képét

Fotókiállításon mutatja be a NÖRI a Nemzeti Gyászpark 301-es parcellájának változó képét

„301–1989” címmel Horváth Ernő képeiből nyílt kiállítás Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének emléknapján az Új köztemetőben található Nemzeti Gyászpark látogatóközpontjában. Horváth Ernő 1989-ben készült, 301-es parcellát megörökítő fotóiból most először nyílt tematikus kiállítás. A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) rendezésében megvalósult tárlat november 4-éig látogatható.

Az emlékhelyeké lesz a főszerep június 20-án

Az emlékhelyeké lesz a főszerep június 20-án

Idén hatodik alkalommal rendezi meg a Nemzeti Örökség Intézete az Emlékhelyek Napja országos programsorozatot.

A hősökre emlékeztek országszerte a NÖRI felhívására

A hősökre emlékeztek országszerte a NÖRI felhívására

A NÖRI a Magyar Hősök Emlékünnepe alkalmából országos felhívásban kérte, hogy partnereink a lakóhelyük közelében emlékezzenek meg hőseinkről.

Megújult a Hősök parcellája a Fiumei úti sírkertben

Megújult a Hősök parcellája a Fiumei úti sírkertben

Felavatták a megújult Hősök parcelláját a fővárosi Fiumei úti sírkertben vasárnap, a magyar hősök emlékünnepén. Benkő Tibor honvédelmi miniszter ünnepi beszédében azt hangsúlyozta: "önbecsülésünk erősítéséhez, nemzeti létünk fennmaradásához" nélkülözhetetlen példaképeket találni, akik erőfeszítéseit nagyra értékeli az utókor és követendőként állítja a jövő nemzedékeinek. Közéjük tartoznak a katonák.

Kiállítással emlékezik Mádl Ferencre a NÖRI

Kiállítással emlékezik Mádl Ferencre a NÖRI

"A megjelenés és a gondolkodás eleganciája" címmel nyílt kiállítás Mádl Ferenc egykori államfő halálának tizedik évfordulóján a Fiumei úti sírkertben található Nemzeti Emlékezet Múzeumában.

Áder: Mádl Ferenc magáénak tudhatta az ország nagyrabecsülését

Áder: Mádl Ferenc magáénak tudhatta az ország nagyrabecsülését

Mádl Ferenc magáénak tudhatta az ország nagyrabecsülését - emelte ki Áder János köztársasági elnök a Mádl Ferenc néhai államfő halálának 10. évfordulója alkalmából rendezett koszorúzási ünnepségen.

Már 55 történelmi emlékhely van Magyarországon

Már 55 történelmi emlékhely van Magyarországon

A Kormány öt új helyszínt emelt a történelmi emlékhelyek sorába, a váci Hétkápolna és Honvédemlékmű történelmi emlékhely pedig kibővült a váci rabtemető területével.

Németh Szilárd: Görgei hazája és katonái melletti elkötelezettsége ma is példa

Németh Szilárd: Görgei hazája és katonái melletti elkötelezettsége ma is példa

Görgei Artúr tábornok alakja, felelősségteljes magatartása, hazája és katonái melletti elkötelezettsége ma is példaként szolgálhat mindannyiunknak - mondta a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára Görgei Artúr tábornok sírjánál, a Fiumei úti sírkertben a Honvédelem Napján.

Csemegi Károlyra emlékeztek a Fiumei úti sírkertben

Csemegi Károlyra emlékeztek a Fiumei úti sírkertben

195 éve született Csemegi Károly, a magyar büntetőjog kiemelkedő alakja, aki a jogalkotást a nagy művészeti alkotásokhoz hasonlóan egyszemélyes teljesítménynek és felelősségnek fogta fel.

Újraindulnak sírkerti sétáink

Újraindulnak sírkerti sétáink

Amennyiben a járványhelyzet és az aktuális járványügyi szabályok lehetővé teszik, most vasárnap, anyák napján újraindítjuk a tematikus sétákat a Fiumei úti sírkertben és a szomszédos Salgótarjáni utcai zsidó temetőben.

Május 1-jén nyit a virágbolt a Fiumei úti sírkertben

Május 1-jén nyit a virágbolt a Fiumei úti sírkertben

Május 1-jén nyit a virágbolt a Fiumei úti sírkertben

Kihirdette idei díjazottjait az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága

Kihirdette idei díjazottjait az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága

Négy ICOMOS-díjat és két Példaadó Műemlékgondozásért díjat hirdetett ki az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága a műemléki világnapon. A 2021-es díjak ünnepélyes átadására, a koronavírus-járvány okozta helyzet miatt, egy későbbi időpontban kerül sor. Példaadó Műemlékgondozásért díjjal ismerték el a Nemzeti Örökség Intézetét a Salgótarjáni utcai zsidó temető gondozásáért.

Befejeződött a FiumeiGuide fejlesztésének második üteme

Befejeződött a FiumeiGuide fejlesztésének második üteme

A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) a fejlesztés során növelte az elérhető célállomások számát, emellett új funkciókkal is bővítette az alkalmazást. A fejlesztés második üteme a Miniszterelnökség támogatásával, mintegy 10 millió forintból valósult meg. A NÖRI fontosnak tartja, hogy azok is kapjanak ismereteket a Fiumei úti sírkert látnivalóiról, akik egyénileg látogatják a nemzeti emlékhelyet.

A költészet ünnepe a Fiumeiben

A költészet ünnepe a Fiumeiben

A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) idén rendhagyó módon, online szervez programokat a Fiumei úti sírkertben április 11-én, a költészet napján, József Attila születésének évfordulóján.

Főigazgatói köszöntő

Főigazgatói köszöntő

"Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának."

Megemlékezést tartottak Kertész Imre halálának ötödik évfordulója alkalmából a Fiumei úti sírkertben

Megemlékezést tartottak Kertész Imre halálának ötödik évfordulója alkalmából a Fiumei úti sírkertben

A Nemzeti Örökség Intézete alapfeladata a nemzet nagyjai emlékének ápolása - hangsúlyozta Móczár Gábor, a NÖRI megbízott főigazgatója a megemlékezésen, aki március 26-tól vette át a tisztséget.

MEGHOSSZABBÍTVA Ligeti 150 címmel plakátpályázatot hirdet a NÖRI

MEGHOSSZABBÍTVA Ligeti 150 címmel plakátpályázatot hirdet a NÖRI

A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) plakátpályázatot hirdet Ligeti Miklós születésének 150. évfordulójára „ANONYMUS PROJEKT – LIGETI 150” címmel. A pályázat célja olyan Anonymus parafrázis létrehozása, amely tartalmi és/vagy formai szempontból újszerű, kreatív és asszociatív módon gondolja újra az Anonymus témát, emléket állítva ezzel alkotójának, Ligeti Miklósnak.

Rendkívüli intézkedések

Rendkívüli intézkedések

Tisztelt Látogatóink! A kormány által kihirdetett rendkívüli intézkedések miatt a Nemzeti Örökség Intézete az alábbiakat vezeti be 2020. november 11-től az üzemeltetésében álló helyszínekre vonatkozóan ellenkező rendelkezésig:

Emlékhelyek

Szigetvári vár Nemzeti emlékhely

I. Szulejmán szultán 1566-ban százezres sereggel támadta meg Szigetvárt, de győzelmét nem érte meg, még az ostrom idején elhunyt. Helyzete reménytelenségét látva a kapitány, Zrínyi Miklós háromszáz katonájával kitört a várból, és hősi halált halt. Az ostrom történetét azonos nevű dédunokája írta meg. A vár az oszmán-török uralom alól...

Székesfehérvár, Romkert Nemzeti emlékhely

Az egykori bazilika a középkori magyar állam Szent István király által építtetett szakrális központja. 38 királykoronázás helyszíne, ahol egyúttal a Szent Koronát, a királyi kincstárat és levéltárat őrizték. Itt tartották a „törvénylátó napokat” is, a korabeli uralkodói ítélkezés központi fórumát. Hosszú ideig a magyar királyok...

Somogyvár, Szent László Nemzeti Emlékhely Nemzeti emlékhely

A hagyomány szerint Somogyvár a Szent István király ellen fellázadt Koppány szállásterülete volt. Jelentősége 1091 után nőtt meg, mikor Szent László király megalapította a Szent Egyed bencés monostort, amely fontos egyházi központtá vált a 12. században. A legenda szerint a lovagkirályként is emlegetett Szent Lászlót ebben a monostorban temették el,...

Pannonhalma, Bencés Főapátság Nemzeti emlékhely

A Pannonhalmi Bencés Főapátság a világörökség része, a magyar kereszténység bölcsője, fontos szellemi műhely. Híres iskolája ezeréves múltra tekint vissza, itt található a világ egyik legnagyobb szerzetesi könyvtára. Géza fejedelem 996-ban Tours-i Szent Márton tiszteletére alapította a monostort. Pannonhalma 1541-ben főapátsági rangot kapott, de a...

Pákozd, Katonai Emlékpark Nemzeti emlékhely

Az 1848–1849-es magyar szabadságharc kezdetének színtere. Az 1848. szeptember 29-én Pákozd térségében, a Habsburg császári-királyi haderő elleni, a magyar honvédek és nemzetőrök sikerével végződött csata helyszíne. A győzelem elsősorban morális hatása miatt vált a magyar honvédelem jelképévé. Pákozd a Magyar Honvédség központi emlékhelye,...

Ópusztaszer, Nemzeti Történeti Emlékpark Nemzeti emlékhely

A magyar történeti hagyomány szerint a honfoglaló magyarság első „országgyűlésének és törvényalkotásának” helyszíne. A XII. századi történetíró, Anonymus szerint „A fejedelem és előkelői azon a helyen rendelkeztek az ország szokásjogáról … És azt a helyet, ahol minderről határoztak, a magyarok saját nyelvükön Szernek nevezték el.”...

Nagycenk, Széchenyi-kastély Nemzeti emlékhely

A 18. század közepén épült kastély a Széchényi család emlékét őrzi. Széchényi Ferenc nagycenki és sopronhorpácsi gyűjteménye az Országos Széchényi Könyvtár előzményének tekinthető. Nagycenken található a család mauzóleuma, itt nyugszik a „legnagyobb magyar”, Széchenyi István is, akinek sokáig volt otthona a kastély.

Mohács, Nemzeti Emlékhely Nemzeti emlékhely

1526. augusztus 29-én a Mohács melletti síkságon az I. Szulejmán szultán vezette, 75-80 ezer főnyi oszmán-török haderő döntő győzelmet aratott II. Lajos magyar uralkodó 25 ezer fős, német, cseh és lengyel csapatokkal kiegészített hadserege felett. A csata áldozatainak tömegsírjai a nemzeti sírkert részei. A „mohácsi vészt” követően a...

Várhegy és Víziváros Nemzeti emlékhely

Esztergomot Géza fejedelem tette székhelyévé. Itt született fia, I. (Szent) István, akit ugyanitt koronáztak királlyá, és aki e helyen alapította meg az első érsekséget, amely máig a Magyar Katolikus Egyház központja. A tatárjárásig királyi székhely maradt, az érseki udvar azonban később is Magyarország egyik meghatározó szellemi és művészeti...

Egri vár Nemzeti emlékhely

A vár a 16. században három részre szakadt Magyarország végvárrendszerének fontos eleme volt. Történetének leghíresebb epizódja az 1552-es év, amikor a Dobó István által vezetett várvédők sikerrel verték vissza a sokszoros túlerőben lévő török sereg ostromát. Az irodalomban is megörökített győzelem a magyar nemzeti emlékezet és hőskultusz...

Debrecen, Református Nagytemplom és Kollégium Nemzeti emlékhely

A város jellegzetes épületegyüttese egyház, művelődés és közélet összetartozásának jelképe. Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején, 1849. április 14-én fogadta el az ideiglenesen Debrecenben ülésező magyar országgyűlés a Függetlenségi nyilatkozatot, és mondta ki ezzel a Habsburg-ház trónfosztását. 1944. december 21-én ugyanitt...

Várnegyed Nemzeti emlékhely

Az ország fővárosának legrégibb és műemlékekben leg- gazdagabb része, világörökségi helyszín. 1247-től – az idegen megszállások idejétől eltekintve – a mindenkori magyar állam igazgatási és politikai központja. A 20. század közepéig az uralkodók, illetve az államfő palotája, a miniszterelnökség és néhány minisztérium épülete, valamint...

Rákoskeresztúri Újköztemető 298., 300. és 301. parcella Nemzeti emlékhely

Az 1945 utáni magyar történelem „temetői emlékhelye”, ahol az 1945 és 1956 utáni törvénytelenperekben hamis vádak alapján elítélt és kivégzett politikusok, katonák, közéleti személyiségek, munkások, diákok és parasztok földi maradványai nyugszanak. A gyászpark a nemzeti összetartozás és a kommunista elnyomás elleni tiltakozások szimbolikus...

Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti emlékhely

A Magyar Nemzeti Múzeum, a magyarság és a Kárpát-medence történelmi múltjának egyik legfontosabb és leggazdagabb műkincsgyűjteménye. Épülete 1847-ben készült el Pollack Mihály tervei alapján. 1848. március 15-én a Múzeumkertben tartott népgyűlés hirdette meg a modern Magyarországot megteremtő forradalmi eszméket. Dísztermében több alkalommal...

Az Országház és környéke Nemzeti emlékhely

A budapesti Kossuth tér a magyar történelem fontos színhelye, amelyet az Országgyűlés 2012. január 1-jei hatállyal egyedüliként kiemelt nemzeti emlékhelynek nyilvánított. A teret meghatározó hatalmas épület, a törvényhozásnak helyet adó Országház előtt rendezik a legtöbb állami megemlékezést és ünnepséget. A tér a politikai tömegrendezvények...

Hősök tere Nemzeti emlékhely

Az Andrássy utat lezáró tér mai alakja a honfoglalás ezredik évfordulóján, 1896-ban kezdett formálódni. Ekkor adták át a Műcsarnokot, ekkor született törvény a Szépművészeti Múzeum és a Millenniumi emlékmű felépítéséről. 1929-re készült el a mű: ezer év legfontosabb uralkodóinak szoborgalériája és a hét honfoglaló vezér szoborcsoportja,...

Fiumei Road Cemetery Nemzeti emlékhely

A nemzet nagyjai számára létrehozott sírkert gondolatát Széchenyi István vetette fel. A sírkert a 19. század közepén Pest köztemetőjeként nyílt meg, majd a század végére Magyarország legrangosabb kegyeleti helyévé vált. Itt áll többek között Batthyány Lajos, Deák Ferenc és Kossuth Lajos mauzóleuma, ez utóbbi Magyarország legnagyobb síremléke....

Vizsolyi református templom Történelmi emlékhely

Az első teljes magyar bibliafordítást 1590-ben adták ki Vizsolyban. A mű a magyar művelődéstörténet mérföldköve, a korabeli nyomdászat kiemelkedő teljesítménye. Károli Gáspár és társai időtálló munkáját bizonyítja, hogy az alkotás minden későbbi protestáns bibliakiadás alapjául szolgált. Az első kiadás egy példányát a helyi református...

Visegrádi vár Történelmi emlékhely

Visegrádot Károly Róbert tette meg székhelyéül 1323-ban. Palotájában tartották 1335-ben a híres királytalálkozót a magyar, a lengyel és a cseh uralkodó részvételével. A visegrádi udvart Mátyás király Európa-szerte ismert reneszánsz kulturális központtá tette. A „visegrádi országok” kifejezés a rendszerváltás utáni magyar diplomácia...

Veszprém, Vár utca Történelmi emlékhely

A 10. század végén Veszprémben jött létre az első magyarországi püspökség, itt volt Sarolt, majd Gizella székhelye is, utóbbi alapította a székesegyházat. A vár szintén az elsők között, valószínűleg az ezredforduló körül épült. A magyar királynékat kilenc évszázadon át a veszprémi püspök koronázta, a település „a királynék városa”...

Vác, Hétkápolna, honvédemlékmű és rabtemető Történelmi emlékhely

A temetőben elsősorban politikai foglyokat temettek el, szám szerint 118 személyt, akik a váci börtönben hunytak el 1945 és 1959 között. Történelmi szerepe hasonló a budapesti Új köztemető 298-as és 301-es parcelláiéhoz. Kegyeleti-régészeti feltárására 2000-ben került sor. A szakértői munkálatok során sikerült azonosítani többek között dr....

Tihany, bencés apátság Történelmi emlékhely

A tihanyi bencés apátság 1055-ben kelt alapítólevele az első magyar nyelvemlékek egyike. Altemploma az alapító I. András király temetkezési helye, a felette épült 18. századi templom a magyarországi barokk építészet jelentős alkotása. Az utolsó magyar király, IV. Károly és felesége, Zita királyné a kolostorban töltötte utolsó magyarországi napjait.

Tatabánya, Turul emlékmű Történelmi emlékhely

A magyarság mitologikus madarát ábrázoló szobor a honfoglalás ezredik évfordulója alkalmából felállított millenniumi emlékművek egyike. Az Európa egyik legnagyobb madárábrázolásaként is ismert bronzszobrot, Donáth Gyula alkotását a krónikahagyományban 907-re datált bánhidai csata ezredik évfordulóján, 1907-ben avatták fel.

Szeged, Dóm tér Történelmi emlékhely

A tér a két világháború közötti időszak kiemelkedő építészeti alkotása. Központi épülete az 1879-es szegedi árvíz és újjáépítés emlékére emelt, 1930-ban felszentelt Fogadalmi templom. Az árkádok alatt található Nemzeti Emlékcsarnokban a magyar történelem, tudomány és kultúra fontos alakjainak emlékművei állnak.

Szécsény, Forgách-kastély és a ferences kolostor Történelmi emlékhely

Szécsény a Rákóczi-szabadságharc emlékét őrzi. Az 1705-ben tartott szécsényi országgyűlés választotta fejedelemmé Rákóczit, itt teremtették meg államának jogi formáit. Ennek emlékére nevezik a kolostor gótikus termét Rákóczi-teremnek. A barokk kastélyt a Forgách család építtette a 18. század közepén, később Pulszky Ferenc tulajdonába került.

Szatmárcseke, Kölcsey-kúria Történelmi emlékhely

Szatmárcsekén állt Szatmár vármegye egyik legrégebbi családjának, a Kölcseyeknek a kúriája. Itt élt 1815-től 1838-ban bekövetkezett haláláig a 19. század elejének kiemelkedő irodalmára és politikusa, Kölcsey Ferenc. A költő Csekén írta a magyar nemzeti himnusszá vált versét, az 1823-ban született Hymnust. Síremléke a szatmárcsekei temetőben...

Szarvas, a történelmi Magyarország földrajzi középpontja Történelmi emlékhely

Mihályfi József szarvasi tanár az 1880-as évek elején határozta meg a történelmi Magyarország földrajzi középpontját. A kijelölt ponton álló, 1939-ben épített, négyszárnyú vitorlával ellátott malom a történelmi Magyarországnak a trianoni békeszerződésben rögzített részekre szakadására emlékeztet.

Sopron, Tűztorony Történelmi emlékhely

A feltehetően várkaputoronyként, majd tűztoronyként szolgáló épület Sopron jelképe. 1921 decemberében a lakosság népszavazáson döntött a Magyarországhoz tartozás mellett, ennek emlékét őrzi a „leghűségesebb város” cím, és erre emlékeztet az 1928-ban épült Hűségkapu, Hikisch Rezső és Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása.

Sóly, református templom Történelmi emlékhely

Az ország egyik legrégebbi templomát István vértanú tiszteletére szentelték. A hagyomány szerint I. (Szent) István építtette a 11. század elején Koppány sólyi legyőzésének emlékére, feltehetően előzetes fogadalmát teljesítve. A templomot a 16. század végétől a református közösség használja, külső formája nagyrészt barokk kori átépítés...

Sátoraljaújhely-Széphalom, Kazinczy-emlékcsarnok Történelmi emlékhely

Kazinczy Ferenc, író, költő, a nyelvújítás kiemelkedő alakja álmodta ide otthonát, ahonnan 1831-ben bekövetkezett haláláig szervezte a magyar irodalmi életet. Az elpusztult kúria helyén álló emlékcsarnok és az előtte található családi sírkert már a 19. században fontos zarándokhellyé vált, 2008-ban pedig itt nyílt meg A Magyar Nyelv Múzeuma.

Sárvári vár Történelmi emlékhely

A vár mai formáját Nádasdy Tamás (1498–1562) alakította ki, aki Sárvárt mecénási tevékenységével a magyar reformáció kulturális központjává tette. Megfordult itt Dévai Bíró Mátyás protestáns prédikátor, Sylvester János bibliafordító és Tinódi Lantos Sebestyén költő is. A vár dísztermének monumentális falképe a magyarországi barokk...

Sárospataki vár, a református kollégium és nagykönyvtár Történelmi emlékhely

Sárospatak vára a kora újkori Magyarország egyik kulturális és politikai központja, a Rákóczi család kultuszának legfontosabb emlékhelye. A kollégiumot 1531-ben alapította Perényi Péter. A 17. században Comenius irányításával az ország egyik leghíresebb kollégiuma, a reformáció központja lett. Könyvtára az ország kiemelkedő gyűjteménye.

Recsk, az egykori munkatábor Történelmi emlékhely

A Rákosi-rendszer munkatáborai közül Recsk volt a leghírhedtebb. A „magyar Gulagnak” nevezett Recsken 1950 és 1953 között bírósági ítélet nélkül tartottak fogva mintegy ezerötszáz politikai foglyot. Szökése után Michnay Gyula 1951-ben a Szabad Európa Rádióban felsorolta közel hatszáz rabtársa nevét, így tájékoztatva a világ közvéleményét...

Pécs, székesegyház, püspöki palota és a középkori egyetem Történelmi emlékhely

A pécsi püspökséget I. (Szent) István az első egyházmegyék között alapította 1009-ben. A többször átépített székesegyház mai formáját a 19. század végén nyerte el. Valószínűleg a szintén 11. századi eredetű püspöki palotához kapcsolódott Magyarország első egyeteme, amelyet Vilmos püspök és I. (Nagy) Lajos kezdeményezésére alapítottak...

Pápa, református kollégium és ótemplom Történelmi emlékhely

Az 1531 óta működő kollégium évszázadokig a magyarországi reformáció egyik szellemi központja volt. Az iskola kezdetben a lutheri elveket képviselte, a 16. század végére vált kálvinista teológiai műhellyé. Az ótemplomot, amely II. József részleges vallásszabadságot biztosító türelmi rendelete után épült, a református közösség másfél...

Nyírbátor, Báthori-várkastély és a református templom Történelmi emlékhely

A templom a magyarországi gótikus építészet kiemelkedő alkotása. Báthori István erdélyi vajda építtette, akinek sírja a templomban található. A fogadópalota az egykori várkastély megmaradt része. Nyírbátor a középkori gótikus és reneszánsz kultúra emlékezetének fontos helyszíne, a magyar történelemben nagy szerepet játszó Báthori család...

Muhi csata emlékműve Történelmi emlékhely

A középkori magyar állam az 1241-es muhi csatában szenvedte el egyik legsúlyosabb vereségét. A Batu kán vezette sereg megsemmisítő csapást mért IV. Béla hadaira. A Trauig menekülő magyar király a mongolok kivonulását követően újjáépítette a kifosztott országot. A rövid, ám pusztító mongol uralom tatárjárás néven vált a nemzeti emlékezet...

Mosonmagyaróvár, a határőrlaktanya előtti tér Történelmi emlékhely

Az 1956-os forradalom egyik legvéresebb eseményére Mosonmagyaróváron került sor. Október 26-án diákok tüntetést szerveztek, amelyhez a városlakók, elsősorban az üzemi munkások csatlakoztak. A tüntetők a határőrlaktanya elé vonultak, hogy maguk mellé állítsák a katonákat, de a tömeget sortűz fogadta. Az áldozatok száma meghaladta az ötvenet.

Diósgyőri vár Történelmi emlékhely

A négytornyú gótikus vár a középkori lovagi kultúra magyarországi szimbóluma, virágkora I. (Nagy) Lajos uralkodásának idejére esett. A „lovagkirály” 1381-ben itt erősítette meg a torinói békét, amelyben Velence elismerte, hogy Dalmácia a magyar uralkodó fennhatósága alá tartozik. A vár az Anjou uralkodók idejétől 1526-ig királynéi birtok volt.

Mezőtúr, református kollégium és könyvtára Történelmi emlékhely

A kollégiumot, a Tiszántúl fontos kálvinista központját Wittenbergben tanult prédikátorok alapították 1530-ban. Muzeális értékű könyvtára mintegy 16 ezer kötetből áll. A kollégiumban tanult a magyar szellemi élet számos kiemelkedő alakja, többek között Szép Ernő író, Tamkó Sirató Károly költő és Várkonyi Zoltán filmrendező.

Máriapócs, kegytemplom és bazilita monostor Nemzeti emlékhely

A legfontosabb magyarországi zarándokhelyek egyike. A hagyomány szerint 1696-ban az itt található Mária-kép könnyezni kezdett, innen ered nemzetközi kultusza. A 18. században barokk stílusban épült görög katolikus rendház az egyetlen magyarországi bazilita monostor. Máriapócsot 1991-ben II. János Pál pápa is felkereste.

Kőszegi vár Történelmi emlékhely

I. Szulejmán Bécs ellen indított hadjárata 1532 augusztusában érte el Kőszeget. A várat Jurisics Miklós védte a sokszoros török túlerővel szemben. A védőknek csak töredéke tartozott a katonáskodó rétegekhez, Kőszeg ennek ellenére nem került török kézre. A városban a 11 órai harangszó emlékeztet a sikeres ellenállásra.

Komáromi erődrendszer Történelmi emlékhely

Az 1848–49-es szabadságharc alatti magyar katonai ellenállás szimbóluma Komárom Duna-parti erődrendszere. A komáromi csaták a jobb parton, az ekkor még épülő erődök közelében zajlottak. A világosi fegyverletételt követően Klapka György vezetésével a védők 1849. szeptember végéig kitartottak, de szabad elvonulás fejében október elején átadták...

Keszthely, Festetics-kastély és Georgikon Történelmi emlékhely

A kastély építését – a család növekvő rangjának kifejezéseként – a Festeticsek vagyonát jelentős részben gyarapító Festetics Kristóf kezdte el 1745-ben. A mezőváros Keszthely ekkoriban kezdett családi birtokközponttá válni. A 18. században is többször átalakították, majd az 1883 és 1887 közötti nagyszabású átépítés során nyerte el mai...

Kehidakustány, Deák-kúria Történelmi emlékhely

Az 1740-es években épült kúriában élt 1808-tól 1854-ig Deák Ferenc, az első felelős magyar kormány igazságügy-minisztere, az 1867-es kiegyezés szimbolikus alakja. A magyar nemzeti emlékezetben „a haza bölcseként” híressé vált Deák évtizedeken keresztül otthonaként tekintett a kúriára, ahol többször fogadta a korszak szellemi életének...

Jászberény, jászkun kerületi székház Történelmi emlékhely

A jászok és kunok a 18. század közepén váltották meg az 1514-es Dózsa-parasztháború után elveszített kiváltságaikat. A Jászkun kerület előzményei a kun és jász székek voltak. A vármegyei fennhatóságtól független, közvetlenül a királyi hatalom alá tartozó jászkun kerületek különállása 1876-ban közigazgatási átszervezés következtében...

Hajdúböszörmény, hajdúkerületi székház Történelmi emlékhely

A kerületi székház a hajdúvárosok egykori önállóságát jelképezi. A marhahajcsárokból lett katonáskodó réteg helyzetét 1605-ben a korponai oklevél rendezte, amelyben Bocskai István közel tízezer hajdút emelt a kiváltságosok közé. A Hajdúkerület önállósága 1876-ban közigazgatási átszervezés következtében szűnt meg.

Gyulai vár és honvédtiszti emlékhely Történelmi emlékhely

A gótikus téglavár-építészet szép példája. 1566-ban török kézre került, a keresztény seregek 1695-ben foglalták vissza. A Rákóczi-szabadságharc után elvesztette hadászati jelentőségét. A hátsó homlokzata előtt álló emlékhely az 1849-ben lefegyverzett magyar honvédtisztekre, köztük a későbbi vértanúkra emlékeztet, akiket innen vittek az...

Győr, Káptalandomb Nemzeti emlékhely

A győri Káptalandombon álló vár a török háborúk idején vált a kereszténység védőbástyájává. A 16. században itáliai mesterek tervei szerint a kor legmodernebb technikájával építették át. A vár a Rákóczi-szabadságharc, majd a francia háborúk alatt kapott újra stratégiai jelentőséget. A napóleoni csapatok kivonulásuk során, 1809-ben...

Gödöllő, Grassalkovich-kastély Történelmi emlékhely

A Ferenc József és Erzsébet királyné, később Horthy Miklós nyaralóhelyeként híressé vált gödöllői barokk kastélyt Grassalkovich Antal építtette a 18. század közepén. A gróf itt fogadta 1751-ben Mária Teréziát. A Grassalkovichok fi i kihalását követően az épület többször gazdát cserélt, a magyar állam 1867-ben vásárolta meg királyi...

Fertőd, Esterházy-kastély Történelmi emlékhely

A főúri kultúrapártolás nagy alakja, Esterházy „Fényes” Miklós franciaországi látogatása után döntött a „magyar Versália” megépítéséről, amelynek tervezésében maga is részt vett. A herceg a 18. század második felében európai viszonylatban is jelentős gyűjteményt és kulturális központot hozott létre Eszterházán, ahol többek között...

Drégely vára Történelmi emlékhely

A 16. századi török háborúk és a magyar hőskultusz egyik szimbolikus helyszíne. Ali budai pasa 1552-ben 12 ezer fős sereggel ostromolta Drégelyt. Szondi György másfélszáz katonájával négy napon keresztül tartotta a várat, de az utolsó rohamban valamennyi védő elesett. Szondi alakját a 19. század irodalmi művei tették a nemzeti emlékezet részévé.

Csurgó, a református kollégium és nagykönyvtár Történelmi emlékhely

A református gimnáziumot a 18. század végén alapította gróf Festetics György. Az intézmény megszervezését a népi felvilágosodás kiemelkedő alakja, Nagyváthy János irányította. A nagykönyvtár gyűjteményének alapjait is ebben az időben vetették meg. Rövid ideig a kollégium tanára volt Csokonai Vitéz Mihály, aki azt jövendölte, hogy Somogy „Új...

Cegléd, Huszárlaktanya Történelmi emlékhely

A Kárpát-medence legnagyobb hadifogolytáborát 1944 novemberében hozták létre a szovjetek a fontos vasúti csomópontnak számító Cegléden. A lágerben mintegy 200 ezren fordultak meg, fogságba esett katonák és elhurcolt civilek egyaránt. Közülük legalább ötezren vesztették életüket az embertelen körülmények és a kegyetlen bánásmód következtében.

Trefort-kert Történelmi emlékhely

A Trefort-kert az újkori magyar felsőoktatás egyik legfontosabb helyszíne, nevét az egyetemi kampusz létrehozását támogató Trefort Ágoston kultuszminiszter után kapta. A kert az ekkor még egy karon folyó bölcsész és természettudományi, valamint kis részben az orvosi és állatorvosi képzésnek adott helyet, négy évtizeden át a Műegyetem is itt működött.

Szilágyi Dezső téri református templom Történelmi emlékhely

Az első budai református templomot 1896-ban avatták fel, tervezője a magyarországi protestáns templomépítészet kiemelkedő alakja, Pecz Samu volt. A neogótikus stílusú templom építését az ország egész református társadalma támogatta. Itt kötött házasságot 1915-ben a költő Ady Endre és múzsája, Csinszka.

Műegyetem Történelmi emlékhely

Elődintézménye, a 18. századi Institutum Geometrico-Hydrotechnicum révén a hazai műszaki felsőoktatás bölcsője. Az egyetem történeti kampuszán 1956. október 22-én tartott hallgatói nagygyűlés hatására kaptak szélesebb nyilvánosságot a politikai berendezkedéssel szembeni követelések. Az innen induló tüntetés lett a forradalom fővárosi nyitánya...

Magyar Tudományos Akadémia Történelmi emlékhely

A „magyar tudós társaság” létrehozásának gondolata már a 18. század végén felvetődött. Gróf Széchenyi István 1825-ben az országgyűlésen birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel megalapítására. A magyar nyelv, a „tudományok és művészetek minden nemében leendő kiművelésére” létrehozott intézmény a 19. századi magyar...

Ludovika Akadémia Történelmi emlékhely

Az „1808. évi VII. törvénycikk a katonai Ludovika-akadémiáról” teremtette meg az önálló magyar tisztképzés lehetőségét. A Pollack Mihály tervei alapján 1830 és 1836 között elkészült klasszicista stílusú épület 1872-től szolgált a magyar honvédtisztképzés színteréül. 1945 után az épület otthont adott tisztképző, illetve felsőoktatási...

Kálvin téri református templom és Ráday Gyűjtemény Történelmi emlékhely

A pesti református gyülekezet első temploma 1830-ra épült fel, kriptájában nyugszik többek között a reformkori politikus Fáy András. A Ráday Gyűjtemény alapja Ráday Gedeon reprezentatív magánkönyvtára és a család levéltára. A Ráday utcai gyűjtemény Benda Kálmán munkája nyomán vált tudományos műhellyé.

Hősök temploma és Hősök sírkertje Történelmi emlékhely

Az 1931-ben épült templom az első világháborúban elhunyt zsidó katonáknak állít emléket. Az épület 1944 végén része lett a pesti gettónak, amelybe a hatóságok hetvenezer embert zsúfoltak. Az embertelen körülmények és a gyilkosságok áldozatait a templom kertjébe, tömegsírokba temették, ezzel a sírkert a magyarországi holokauszt legfontosabb...

Eötvös József Collegium Történelmi emlékhely

Az intézményt az École Normale Supérieure mintájára Eötvös Loránd fizikus, rektor és miniszter alapította 1895-ben, ma az ELTE szakkollégiumaként működik. A Collegium 1910-ben átadott épületét Alpár Ignác tervezte. Alapítása óta a „tudóstanárok” képzésére, a magyar szellemi élet utánpótlására hivatott. Számos kiváló tudós tanult falai...

Corvin köz Történelmi emlékhely

A Corvin köz az 1956-os forradalom és szabadságharc emblematikus helyszíne, a sztálinista diktatúra és a szovjet megszállás ellen folytatott fegyveres felkelés egyik fővárosi központja. A többszörös túlerőben lévő szovjet csapatokkal vívott harcok során sok felkelő„pesti srác” áldozta itt életét a magyar szabadságért.

Batthyány-örökmécses Történelmi emlékhely

A tér helyén egykor a 18. században emelt Újépület, az 1848–49-es szabadságharc utáni megtorlást szimbolizáló kaszárnya állt. Ennek udvarán végezték ki 1849. október 6-án gróf Batthyány Lajost, Magyarország első miniszterelnökét. A politikai és történelmi megemlékezések helyszíneként is szolgáló örökmécsest 1926-ban avatták fel.

Andrássy út 60. Történelmi emlékhely

A politikai terror szimbóluma, ahol a nyilas és a kommunista diktatúra idején sokakat tartottak fogva, kínoztak és gyilkoltak meg. Az épület az 1930-as évek végétől a nyilasok gyűléseinek színhelye, majd Hűség Háza néven pártjuk központja volt. A kommunista vezetésű politikai rendőrség 1945-ben vette birtokba, később az ÁVO, majd az ÁVH...

Balassagyarmat, Vármegyeháza Történelmi emlékhely

Balassagyarmat 1950-ig Nógrád vármegye székhelye volt, így az épület a város egykori közigazgatási szerepének mementója. Itt zajlott 1919. január 27-én az a közalkalmazotti gyűlés, amely a csehszlovák igazgatás kiépítésével szembeni ellenállás szimbolikus eseménye volt. A megszálló csapatok január 29-i kiveréséért a város a Civitas Fortissima...

Pócspetri, a Polgármesteri Hivatal épülete Történelmi emlékhely

1948. június 3-án a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Pócspetrin – az egyházi iskolák államosítása elleni tüntetés során – tisztázatlan körülmények között meghalt egy rendőr. Az esetből az akkori hatalom gyilkossági ügyet és koncepciós pert kreált, a helyi plébánost halálra ítélték, a falu lakosságát meghurcolták, az országos sajtóban pedig...

Salgótarján, December 8. tér Történelmi emlékhely

Az egykori Vásártéren 1956. december 8-án mintegy négyezren tüntettek – békésen – a letartóztatott forradalmárok kiszabadításáért. A karhatalom képviselői, valamint szovjet katonák tüzet nyitottak a fegyver nélküli tömegre. A sortűznek levéltári források szerint 49 halálos áldozata és 80 sebesültje volt. A legújabb kutatások azonban 131 főre...

Abasár, a XI. századi királyi központ maradványai Történelmi emlékhely

A Heves megyei település részét képző Bolt-tetőn XI. századi királyi központ maradványai találhatók. A régészeti lelőhely-együttes a mai Magyarország egyik legjelentősebb kora középkori épített öröksége. Az utóbbi évek régészeti kutatásai tisztázták, hogy a feltárt épületmaradványok Aba Sámuel magyar király (1041–1044) rezidenciájához...

Mátraverebély-Szentkút Nemzeti emlékhely

A legfontosabb magyarországi zarándokhelyek egyike, ferences szerzetesek által vezetett katolikus búcsújáróhely. Története I. (Szent) László legendájához kötődik, egyúttal fontos Mária-kegyhely, a középkor óta napjainkig az ország egyik leglátogatottabb zarándokhelye. A Basilica Minor címet viselő barokk kegytemplom és a rendház – a szabadtéri...

Királydomb Nemzeti emlékhely

A régi rákosmezei országgyűlések helyszíne, a főváros X. kerületének részét képező Királydomb a magyar államiság egyik szimbóluma. Rákosmező a különböző források alapján a pesti városfalakon kívül, a Rákospatak dunai torkolata és a kőbányai dombok közötti síkságon terült el. Az egykori országgyűlések központi helye a kőbányai...

Insula Lutherana – Evangélikus templom, gimnázium és múzeum Történelmi emlékhely

Az 1794-ben épült iskola a Deák téren 1823-ra már Pest egyik vezető gimnáziumává vált, amelyben többek között Petőfi Sándor, Kálmán Imre és Kandó Kálmán is tanult. A Deák téri evangélikus templom Pollack Mihály első pesti épülete, valamint a főváros reprezentatív templom-tengelyének egyik legrégebben álló épülete. Az iskola, a templom és a...

Kiskőrös, Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum Történelmi emlékhely

Petőfi Sándor szülőháza 1958-ban, az első műemlékké nyilvánítási hullámmal lett védett épület, részben népi építészeti értékei, részben jeles költőnk személyéhez való kötődése okán. Maga a ház ún. fésűs beépítésben álló, rövidebb oldalával az utca felé forduló, téglalap alaprajzú, földszintes, deszkaoromzatos, nyeregtetős,...

Monok, Kossuth Emlékmúzeum Történelmi emlékhely

A község közepén, a hajdani Nagy-kút-parton áll Kossuth Lajos szülőháza. A falu legismertebb épületét Andrássy István gróf építtette 1780–82 között. A három szárnyból álló, főszárnyával az utcavonalon álló, középrizalitos, magasföldszintes, copf stílusú uradalmi tisztilak a régi udvarházak mintájára készült. A kontyolt nyeregtetős...

Zrínyi-Újvár romjai, egykori területe Történelmi emlékhely

A Magyar Országgyűlés a tavalyi évet Zrínyi Emlékévnek nyilvánította, a költő-hadvezér születésének 400. évfordulója alkalmából. Ezzel összefüggésben, Zrínyi életművének további méltatásaként és a helyszín történelmi jelentőségére való tekintettel a török által felégetett Zrínyi-Újvár emlékhely méltó helyet tölthet be a...

Romhányi csatamező Történelmi emlékhely

A romhányi csatamező a Rákóczi-szabadságharc utolsó jelentős csatájának helyszíne. A Rákóczi-szabadságharcban kevés nyílt ütközetet vívtak, és még ennél is kevesebb helyszín maradt Magyarország határain belül. A nyílt ütközetek szinte kizárólag császári győzelemmel zárultak. Az 1710. január 22-én megvívott romhányi csata végkimenetelét...