Történelmi emlékhelyek

A szakértők Mayerhoffer Andrást tartják a kastély tervezőjének. Az építkezés első szakasza 1745-ig tartott, az első átépítések azonban már nem sokkal ezután megtörténtek, és a kastélyt 1749-ig ötszárnyúvá bővítették. A bővítési munkálatok hátterében részben az állhatott, hogy Mária Terézia ekkoriban látogatást tervezett Budára, ehhez kapcsolódóan pedig Gödöllőre. A királynő 1751-ben – látványos külsőségek között – három napot töltött a kastélyban. Az épület méreteire jellemző, hogy a munkálatok során számos házat, valamint a temetővel körülvett református templomot is el kellett bontani. Mária Terézia látogatása egyben az uralkodó és a rendek közötti harmonikus viszony kinyilvánítása volt, a szimbolikus esemény pedig Gödöllő jelentőségét is növelte.

A kastély harmadik építési periódusa 1760-ig tartott, ekkor nyerte el típusteremtőnek is tekinthető barokk formáját. Az épület számos részlete az udvartartásával állandóan úton lévő uralkodó szimbolikus jelenlétére utal, ezek közé tartozik a kettős kupola és a kastélytemplom oltára. A reprezentatív terek és termek, az uralkodói környezetre jellemző megoldások szintén ezzel a funkcióval bírnak, ilyen például a Mária Terézia szoba, de az egész kastélyról elmondható, hogy az uralkodó szolgálatára (is) építették, az építtető célja többek között az udvarhoz való hűség megjelenítése volt. Grassalkovich (I.) Antal élete során fontos tisztségeket viselt, 1727-től a töröktől visszafoglalt területek és birtokok tulajdoni kérdéseit vizsgáló Újszerzeményi Bizottság, latin nevén a Neoacquistica Commissio elnöke volt, később királyi személynök, majd a legfontosabb pénzügyi igazgatási szerv, a Magyar Kamara elnöke lett, 1743-ban pedig grófi címet kapott az uralkodótól.

Grassalkovich II. és III. Antal átépítései alakították ki a kastély ma is látható homlokzati arculatát, az 1830-as évek bővítésének idején a klasszicizmus híres építésze, Hild József is dolgozott Gödöllőn. Grassalkovich (III.) Antal valamelyest bekapcsolta Gödöllőt a 19. század első felének politikai és kulturális eseményeibe, a kastélyban ekkoriban megfordult Kazinczy Ferenc és Széchenyi István is. Összességében ez az időszak mégiscsak inkább az adósságok okozta hanyatlás kora. Grassalkovich (III.) Antal halálával a család fiágon 1841-ben kihalt, ezt követően pedig az épület többször gazdát cserélt, többek között a Viczay család és báró Sina György birtokában volt.

A magyar állam 1867-ben vásárolta meg a kastélyt királyi pihenőrezidenciának, ekkor újabb átalakítások kezdődtek a megnövekedett igények kielégítésére. A kastély funkciói a 19. század második felében sok hasonlóságot mutatnak a korábbi időszakkal. Szoros értelemben vett uralkodói udvartartás ekkor sem létezett az ország határain belül, a császári, és ezáltal magyar királyi központ nem Buda, hanem Bécs volt, noha a koronázási eskü értelmében Ferenc Józsefnek rendszeresen Magyarországon kellett volna tartózkodnia. Budán ugyanakkor kialakították az önálló magyar királyi udvartartást, és ebben a rendszerben sajátos szerep és státusz jutott Gödöllőnek is. Már Grassalkovich (I.) Antal is egyfajta közvetítő szerepet töltött be az uralkodó és a korabeli magyar rendek között. Az ellentmondásokkal teli helyzetben a kastély informálisan, közvetlenebb módon próbálta az uralkodói párt az országhoz kapcsolni.

Gödöllő Erzsébet királyné kultuszának kialakulásában is fontos szereppel bírt: a királyné rendszeres gödöllői jelenlétével maga is formálta a közvéleményt, létrehozva a mai napig népszerű Erzsébet-kultusz több elemét. A Gödöllőhöz kapcsolódó történetek külön fejezetét jelentik a magyarországi Erzsébet-kultusznak. Az Erzsébet-parkban felállított szobrot Ferenc József jelenlétében avat ták fel 1901 májusában, a századforduló körüli években pedig több tucat további Erzsébet-szobrot állítottak az ország területén.

A kastély 1920 és 1944 között Horthy Miklós rezidenciája volt, aki leginkább a vadászati szezonokban használta. Az épület a világháborúban nem szenvedett komoly károkat, azonban a belső műtárgyállomány szinte teljesen megsemmisült. 1958-tól a kastélyban szociális otthon működött, az épület helyreállítása csak 1985-ben kezdődhetett el. A kastélyban múzem kapott helyet, amelynek első állandó kiállítása 1996-ban nyitott meg. A megújult kastély a dinasztikus reprezentáció fontos emlékhelye, rendbetétele a modern magyar műemlékvédelem egyik sikertörténetének is tekinthető. 

Cím: 2100 Gödöllő, Grassalkovich-kastély 5852.hrsz.

Telefonszám: 28/420-331

Ügyvezető igazgató: Gönczi Tibor

e-mail: titkarsag@kiralyikastely.hu

Honlap cím: http://www.kiralyikastely.hu/

Informráció, csoportok bejelentésre, jegyelővétel: +36 28 410 124, informacio@kiralyikastely.hu

Nyitva tartásról bővebb információk ITT olvashatóak.

Belépőjegy árakról bővebb információk ITT olvashatóak.