Miskolc
A négytornyú gótikus vár a középkori lovagi kultúra magyarországi szimbóluma, virágkora I. (Nagy) Lajos uralkodásának idejére esett. A „lovagkirály” 1381-ben itt erősítette meg a torinói békét, amelyben Velence elismerte, hogy Dalmácia a magyar uralkodó fennhatósága alá tartozik. A vár az Anjou uralkodók idejétől 1526-ig királynéi birtok volt.
A diósgyőri vár története a korai középkorba nyúlik vissza. A forrásokban csak Győr néven emlegetett település a 13. század második felében az Ákos nembeli Ernye birtokába került, aki a tatárjárás alatt tanúsított vitézsége és hűsége következtében folyamatosan emelkedett a társadalmi ranglétrán. Ernye főlovászmester, „szolgagyőri ispán, midőn a tatárok barbár népe háborús támadással lerohanta és elárasztotta országunkat […] a saját menekülésére szánt lovat” átadta a királynak – szól IV. Béla egyik levele. A Bükk völgyében található első, ovális fallal körülvett kővárat, a ma is látható vár elődjét valószínűleg Ernye fia, István nádor építtette a 14. század elején. Az ő fiai viszont Károly Róbert (I. Károly) uralkodása alatt hűtlenségük miatt elvesztették az erősséget, amely rövid ideig ismét adomány, majd királyi birtok lett.
A várat ezután egy ideig Łokietek Erzsébet királyné birtokolta, majd tőle a 14. század derekán I. (Nagy) Lajos cserével szerezte meg. A „lovagkirályként” is emlegetett I. Lajos uralkodása utolsó éveiben, 1370 után időszakos királyi székhellyé, vadászkastéllyá tette a várat. Ennek elsősorban Diósgyőr kedvező fekvése volt az oka, hiszen az erősség a Budát Krakkóval összekötő út szomszédságában helyezkedett el, szerepe így Lajos lengyel királlyá koronázása után felértékelődött. Az 1360-as és az 1370-es évek reprezentatív szempontokat érvényesítő királyi építkezései során a korábbi épületet az alapokig visszabontották, és egy négy belső saroktornyos, szabályos alaprajzú, zárt belső udvarral rendelkező várat alakítottak ki, amely mediterrán hatásokat mutat, ugyanakkor szervesen illeszkedik a 14. század második felének az Anjoukhoz köthető magyarországi építészetéhez is. Nagy Lajos gyakran tartózkodott a diósgyőri rezidenciában. A király a palota valamelyik gazdagon díszített termében erősítette meg a Velencével kötött torinói békét, amely a két, korábban háborúban álló hatalom viszonyát közel húsz évre rendezte.
A „lovagkirály”halála után az uralkodók egyre kevesebbet tartózkodtak Diósgyőrött. Nagyobb építészeti munkálatokat Luxemburgi Zsigmond idején nem végeztek, a király 1424-ben második feleségének, Czillei Borbálának ajándékozta Diósgyőrt, amelynek története ezzel új szakaszba lépett. A vár ettől fogva hagyományosan a királynék jegyajándéka lett. A Mátyás és Beatrix alatti építkezések következtében a reneszánsz hagyott nyomot az épületen. Ilyen új elem volt többek között a neves dalmát szobrász, Giovanni Dalmata műhelyének tulajdonított márványrelief, amelyet az utókor Diósgyőri Madonnának nevez. A vár utolsó úrnője II. Lajos fiatal hitvese, Habsburg Mária volt, 1526 után Diósgyőr különböző hűbérurak zálogbirtoka lett.
A királynék alatti második virágkor után a vár elveszítette reprezentatív szerepét. A 16. század második felében erődítési munkálatokat végeztek rajta, amelyek eredményeként rondella és olaszbástya épült. A 17. századi leírások már a pusztulásról számolnak be. A vár 1678-ban rövid időre a kuruc bujdosók ellenőrzése alá került, ám rövid ostrom után elhagyták az erősséget. A 18. század végi szövegek már romként említik az egykori királyi rezidenciát. Régészeti feltárások a 20. század harmincas éveiben zajlottak először Diósgyőrött. A vár kiterjedt kutatása a második világháború után kezdődött, amit műemléki helyreállítás, majd a vármúzeum megnyitása követett.
A vár elsősorban I. (Nagy) Lajos uralkodásának és a magyarországi lovagi kultúra virágkorának állít emléket. 1370 után – vagyis a Piastok kihalását követően – I. Lajos lengyel királlyá koronázásával lengyel-magyar perszonálunió, rövid ideig Közép-Európa egyik legerősebb dinasztikus hatalma jött létre.
Cím: 3534 Miskolc, Vár u. 24.
Telefonszám: 46/533-355
E-mail: diosgyorivar@adymuvhaz.hu
Honlap: www.diosgyorivar.hu
Nyitva tartás:
- november 1-től április 30-ig: minden nap 9:00-17:00
- április 1-től október 31-ig: minden nap 9:00-18.00.
Jegyárakról bővebb információ ITT olvasható.
A Diósgyőri vár egyes rendezvényei alkalmával a belépőjegy árak a nyitva tartási időn belül is módosulhatnak! Tájékoztató: a honlap programok menüpontjában, vagy a 46/533-355 telefonszámon.