Budapest


A régi rákosmezei országgyűlések helyszíne, a főváros X. kerületének részét képező Királydomb a magyar államiság egyik szimbóluma. Rákosmező a különböző források alapján a pesti városfalakon kívül, a Rákospatak dunai torkolata és a kőbányai dombok közötti síkságon terült el. Az egykori országgyűlések központi helye a kőbányai Királydomb (vagy más néven Királyhegy) volt, ahol egykor a király sátra állt, ahogy azt a 18. század első felében Bél Mátyás, korának legnagyobb földrajz- és történelemtudósa is följegyezte. A 19. században többen is - köztük Boráros János - szorgalmazták, hogy a Királydombot  mint a rákosmezei országgyűlések egykori helyszínét, méltó módon jelöljék meg. A Rákosmezőre tervezett emlékmű ügye a 20. században is többször felmerült, azonban a nemzeti emlékhely létrehozására a kommunista diktatúra idején nem kerülhetett sor.