Rövid leírás
Az I. világháborúban frontszolgálatot teljesített (1915–1918); a német kárpáti hadtest főállatorvosa (1916–1918), majd a Laboratóriumi Védőoltóanyag-termelő Rt. kutató bakteriológusa (1919–1921). Az Állatorvosi Főiskola Belorvostani Tanszéke tanársegéde (1918–1927), főisk. adjunktusa (1927–1934) és magántanára (1929–1934), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Osztály Belgyógyászati Tanszékén a belorvosi diagnosztika ny. rk. (1935–1940), ny. r. tanára (1940–1949). A Magyar Agrártudományi Egyetem (MAE) Állatorvosi Kara, ill. az Állatorvos-tudományi Főiskola Belgyógyászati Tanszéke ny. r. tanára (1949–1952), egy. tanára (1952–1961) és a Tanszék vezetője (1949–1961). Az Állatorvos-tudományi Kar dékánja (1949–1950), az Állatorvos-tudományi Főiskola főigazgatója (1954–1956).
Az MTA IV. Osztálya titkára (1961–1967), az MTA Elnökség tagja (1967–1970). A Szent István Akadémia tagja (1940–1948). A Magyar Numizmatikai Társulat elnöke (1970–1973).
Az állatorvosi belgyógyászat egyik legjelentősebb 20. századi magyar kutatóprofesszora. A világon elsőként mutatta ki a veszettségek után fellépő bénulások okozóját.
(A kép forrása: http://konyvtar.univet.hu/fotocd/mocsy.htm)