Rövid leírás
A békéscsabai községi, majd a Békés vármegyei közgyűlés tagja (1898-tól), a Békéscsabai Általános Népegylet megszervezője (1904). A Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt békéscsabai szervezetének elnöke (1904. aug.), a párt országgyűlési képviselője (1905. febr.). A Magyarországi Független Szocialista Parasztpárt, ill. a Magyarországi Parasztpárt alapító tagja (1906. márc.). A párt még ugyanabban a hónapban egyesült a Független Szocialista Szövetséggel Magyarországi Független Szocialista Parasztszövetség néven, de szervezeti különállását megtartotta.
A Várkonyi Istvánnal közösen alapított földmunkás érdekképviseleti szervezet, a Földmívelők, Kisgazdák és Kubikusok Országos Szakegylete elnöke (1906); újságjának, a Földmívelők Lapjának kiadója (1907). 1906. máj.-ban ismét Békéscsaba országgyűlési képviselőjévé választották, de a Kúria „etetés-itatás”, valamint osztály elleni izgatás miatt már szept.-ben megsemmisítette mandátumát, s politikai jogait egy évre felfüggesztette, 1908 pünkösdjére (jún. 7.–8.) országos parasztkongresszust szervezett Békéscsabán, amelyen 403 helység 607 küldötte vett részt. Az 1910. jún.-i országgyűlési választásokon harmadszor is elnyerte a békéscsabai választókerület mandátumát.
1911 tavaszán elmérgesedő, a sajtó útján nagy nyilvánosságot kapott vitába keveredett a községi képviselőtestület több tagjával. Máj. elején megvásárolta a Békéscsabai Friss Újságot, s annak hasábjain durva hangnemben támadta politikai ellenfelét, Zsilinszky Endrét. Máj. 14-én Zsilinszky fiai, Endre és Gábor saját házában követeltek elégtételt Achimtól, aki a dulakodás közben halálosan megsebesült. Egyes tanúk szerint Zsilinszky Endre lőtte le hátulról a menekülő Achimot, a testvérek azt állították, hogy a bátyja életéért aggódó Gábor pisztolyából érte a végzetes lövés. A bíróság a több bizonyítékkal alátámasztott utóbbi vallomást fogadta el, s önvédelem címén fölmentette őket.
(A kép forrása: Wikipédia)