Nemzeti Sírhelyek

Szokolyi Alajos, az első olimpikon

Szokoly Alajos 1871. június 19-én Kisgaramon, Zólyom vármegyében született. Mivel a település ma Szlovákia része (szlovákul: Hronec) a szlovák sporttörténeti lexikonok történetünk hősét „természetesen“ Alojz Sokolként tüntetik fel. Nos, a berneczebaráti magyar nemesi előnévvel is rendelkező atléta, rövidtávfutó, gátfutó és távolugró, nem az első szlovák olimpikon volt…

Szokoly Alajos ugyanis csak hároméves koráig élt Kisgaramon, ekkor keresztszüleihez, apja húgához, Szokoly Amáliához és férjéhez, Schönn Alajos volt ’48-as főhadnagyhoz költözött, az Ipolyságra. 1887-ben, a család Bernecén, egy kastélyt építtetett, s ebben a csodálatos környezetben teltek bajnokunk gyermekévei. Szokoly 1889-ben a Lévai Kegyesrendi Gimnáziumban érettségizett, s még ebben az évben beiratkozott a budapesti orvosi egyetemre. Egy évvel később, már a Magyar Atlétikai Club (MAC) tagjaként indult élete első versenyén, a juniorok számára kiírt 100 méteres síkfutásban 13 másodperces idővel nyert. Sikeres atlétikai eredményei hatására később abbahagyta orvosi tanulmányait. Nos, nem ő lett az első magyar doktor-sportoló…

Szokoly Alajos ugyanis elsősorban sportkarrierre készült: versenyzői pályafutása első korszaka 1892-ig tartott. A fiatal sportember ekkor a létező összes versenyszámban, a rövidtávtól a súlylökésig szerencsét próbált, ekkor még inkább kevesebb, mint több sikerrel. Ennek a szakasznak Szokoly önkéntesi éve vetett véget. Az egyéves szolgálat letelte után egy sokkal tudatosabb sportembert láthattunk viszont. Ehhez a tudatossághoz hozzájárult, egy új edző is. Nos, klubja, a MAC, 1894 májusában először szerződtetett John Cash személyében angol trénert. Szokoly az első magyar atléták közé tartozott, akinek felkészülését „trainer“ irányította, s így már elsősorban csak a rövidtávra, a gátfutásra és a távolugrásra készülhetett.

Szokoly Alajost ugyanakkor, az első athéni újkori olimpiára már egy másik angol edző, Harry Perry – aki nemcsak „trainer“ de az első magyarországi „dögönyöző“, azaz sportgyúró is volt – készítette fel. Az élete csúcsformájában versenyző magyar sportember három versenyszámban is rajthoz állt: 100 méteres síkfutásban, 110 méteres gátfutásban és hármasugrásban. 1896. április 6-án, a felújított athéni stadionban, a 100 méteres síkfutás előfutamaival kezdődtek meg az újkori olimpiai játékok versenyei. Az első előfutamban, az egyes rajtszámot, épp Szokoly Alajos kapta. Az előfutamban 12,6 másodpercet ért el, így biztosan került a döntőbe, az előfutam után még elindult a hármasugrásban is, ahol egy ugrásával is a 4. helyet érte el. Nos, a 100-as döntőben végül is a 3. helyet megszerző magyar atléta volt az olimpiai játékok történetének első versenyzője, az első olimpikon; véletlenül egy magyar atléta fellépésével kezdődött a modern sportélet legnagyobb seregszemléjének nyitó eseménye!

Szokoly Alajos, ugyanabban az évben, néhány hónappal az „athéni szép napok” után, a Magyar Atlétikai Club (MAC) tavaszi versenyén először futotta 19 másodpercen belül a 120 yardos gátfutást és hármasugrásban először ugrott 12 méteren felül (18,9 másodperc, illetve 12,05 méter). Júliusban megnyerte Csehország 100 yardos bajnokságát, majd augusztusban, 12,48 méterrel, tovább javította a hármasugró csúcsot. A MAC őszi versenyén pedig először írták ki Magyarország bajnokságait. A 100 yardos síkfutásban 10,8 másodperccel Szokoly Alajos vívta ki a győzelmet. Nos, az olimpiai játékok első versenyzője, az első olimpikon lett az első magyar atlétikai országos bajnok is!

Szokoly Alajos ugyan évekig versenyzett még, ám nemsokára megkezdődött sportvezetői pályafutása. Miután beválasztották a MAC választmányába, 1897. január 19-én javaslatot tett a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) megalakítására. Indítványa azért volt korszakos jelentőségű, mert egyúttal kezdeményezte az egységes versenyszabályok kidolgozását, az országos csúcseredmények nyilvántartását, a rendszeres magyar bajnokságok kiírását, valamint az amatőr–professzionalista kérdés tisztázását. A MAC felkarolta Szokoly javaslatának fontosságát, s a klub kezdeményezésére, 1897. március 21-én megalakult a MASZ. Nos, az első olimpikon, az első bajnok atléta, az első modern magyar sportszövetség megalakulásában is tevékeny szerepet vállalt.

Szokolyi Alajos – neve könnyebb, „magyarosabb“ kiejtése miatt, évekkel később Szokolyira változtatta nevét! – ugyan csak néhány évig, az 1890-es években atletizált, ám évtizedekkel sportsikerei után, 1927-ben, új javaslattal állt elő. Az ekkor már idős sportember kezdeményezte a Magyar Olympiai Közlönyben, hogy a MAC Régi Gárdájának mintájára szervezzenek egy „Olympiai Gárdát“, amely a mindenkori magyar olimpikonokat, valamint egyéb sportszakembereket („trainereket“, „dögönyözőket“ stb.) fogná össze. A társaság feladata lenne továbbá egy sportmúzeum megalakítása is, amely a modern olimpiai játékokkal kapcsolatos magyar írásos és tárgyi emlékeket gyűjtené, rendszerezné, adatolná és dolgozná fel. Külön kiemelte a magyar olimpiai mozgalom történetének megírását, az ezzel kapcsolatos történeti munkálatok elindítását. Nos, az ősz atléta, az első magyar bajnok elképzelései megvalósulását már nem élhette meg.