Rövid leírás
1921-ben Bécsben, 1923–1926-ban Berlinben élt, s absztrakt-expresszionista grafikákat, festményeket készített (Vörös állat, 1924). 1923-ban mutatkozott be a Sturm folyóirat kiállítóhelyiségében, s 1924-ben Ferenczy Bénivel uo. állított ki. Hazatérése (1926) után líraibb felfogás érvényesült festészetében (Riviéra). 1927-ben a KÚT művészcsoport, majd a Gresham-kör tagja. Az 1930-as évek közepétől stílusa tovább oldódott, nagyobb szerepet kapott a pasztell-technika. 1940-től a nyarakat a Balaton mellett töltötte, s többször megfordult a szolnoki művésztelepen is (1941–1943). A Képzőművészeti Főiskola r. tanára (1945-től).
Az 1950-es években a szocialista realizmus jegyében született több alkotása (pl. A munkásmozgalom kezdete az építőiparban, 1950; Röpgyűlés, 1953). 1962-ben válogatott anyaggal szerepelt a Velencei Biennálén, s kiállítása volt Londonban. Az 1950–1960-as években monumentális feladatokat is vállalt (pl. a Brüsszeli Világkiállítás magyar pavilonjának pannója, 1958). Táblaképfestészete mellett falképfestői, grafikai és írói munkássága is jelentős. Falképei díszítik az Országgyűlés irodaházát, az Erkel Színházat és az MTA Régészeti Intézetét.
(A kép forrása: marcali.hu)