Rövid leírás
Sebesült c. szobrával elnyerte a Ferenczy István szobrászati ösztöndíjat (1910). A Könyves Kálmán Szalon szünidei növendék-kiállításán nyolc művel szerepelt (1910), ott bemutatott Győztes c. alkotását megvette a Szépművészeti Múzeum. A nyíregyházi Kossuth-szobor pályázaton (1911) jutalomban részesült. Állami nagy ösztöndíjat kapott (1912). A Százados úti Művésztelepen élt és dolgozott (1914-től; közben, az I. világháború idején bevonult katonának, orosz hadifogságban volt, 1920-ban tért vissza).
A két világháború között számos jelentős pályázaton vett részt: Tisza István (Pál Hugóval, 1929), Lechner Ödön (1930, III. díj), nagy magyar reformátorok (1931, 2000 pengős díj), Gárdonyi Géza-szobor (1932, III. díj), Klebelsberg-szoborpályázat (1936), Luther-pályázat (1937, 600 pengő jutalom), Madách-szobor (1938), sepsiszentgyörgyi Gábor Áron-szobor (1943, III. díj). Tervezett I. világháborús hősi emlékeket (Sásd, 1929; Palotabozsok, 1933; Sajóvárkony, 1935; Przemyslnél hősi halált haltak emléke, 1930, a 32-es háziezred emlékmű-pályázata 1932, a világháborúban elesett honvéd orvosok emlékmű-pályázata (1938). Szent István portrédomborművét (Debrecen) 1938-ban avatták fel. Attila c. lovas szobra (1942) a Honvédelmi Minisztérium szobrászati Zrínyi-jutalmát kapta. A mű köztéri felállítására a háborús események miatt nem került sor. 1944-ben bombatámadás következtében műterme teljesen megsemmisült.
(A kép forrása: kozterkep.hu)