Rövid leírás
A kolozsvári polgármesteri hivatal I. osztályú aljegyzője (1940–1944), tb. tanácsnoka és a népjóléti ügyosztály vezetője (1941. máj.–1944. aug.). Nagybánya város polgármestere (1944. szept.–okt.), a nyilas uralom idején családjával együtt Péren élt (1944–1945). A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) magántanára (1944-től). Az egri jogakadémián a magyar alkotmányjog ny. r. tanára (1946–1949), egyúttal az általa megszervezett Szociográfiai Intézet igazgatója (1947–1949) és a JNMGE-n, ill. a BME-n a magyar közjog mb. előadó tanára (1948–1949). Az ELTE ÁJTK Alkotmányjogi Tanszékének ún. beosztott főisk. tanára (1949–1951), egy. docense (1951–1958). A Pécsi Tudományegyetem, ill. a Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE) ÁJTK Jogtörténeti Tanszék tanszékvezető egy. docense (1958–1959), tanszékvezető egy. tanára (1959. szept. 12.–1980. jún. 30.); közben az ÁJTK dékánhelyettese (1962–1964), dékánja (1964–1968). Az Állami Egyházügyi Hivatal jogi tanácsadója (1956–1980). Az MTA Jogtörténeti Munkaközösségének elnöke (1968-tól).
Tudományos pályafutásának kezdetén a magyar szociálpolitika és a hazai városjog történetével foglalkozott: első nagyobb tanulmányai Győr város jogtörténetét vizsgálták. Később érdeklődése a magyar közigazgatás- és alkotmánytörténet, valamint a magyar állam és az egyházak viszonyának jogtörténeti kérdései felé fordult.Jelentős eredményeket ért el az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc jogalkotásának tisztázása és az első népképviseleti országgyűlés választási rendszerének feltárása terén. Magyar állam- és jogtörténet (1972) c., társszerzőkkel írt monográfiája a magyar jogtörténetírás klasszikusa (2010-ig 15 kiadásban jelent meg!). A forradalom bukása után elvállalta az akkor szerveződött Állami Egyházügyi Hivatal tanácsadói tisztjét, ahol a lelkiismereti szabadság és a különböző vallásfelekezeteknek és egyházaknak a szocializmusban betöltött feladatait tanulmányozta. A Pécsi Tudományegyetem, ill. a magyar egyetemi állam- és jogtudományi oktatás történetével is foglalkozott. Nemere c. történelmi regénye halála után jelent meg (2003-ban).
(A kép forrása: Wikipédia, Szerző: Keresztes András)