Rövid leírás
A nagysallói gyülekezet lelkipásztora (1939–1944), a II. világháborúban tábori kórházi lelkészi szolgálatot teljesített (1944–1945), hadifogságba esett (1945–1947). Szabadulása után Cegléden beosztott lelkész (1947–1948), Nyíregyházán diakonissza intézeti lelkész és a diakonisszák biblia- és hittanoktatója (1948–1952). A budapest-józsefvárosi gyülekezet lelkipásztora (1952–1957), a budapesti Református Teológiai Akadémia helyettes tanára (1952–1953), az Újszövetségi Tanszék r. tanára (1953–1966) és az Akadémia dékánja (1957–1960), s az internátus igazgatója (1957–1966).
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Bibliafordító Szakbizottságának tagja. Az Országos Református Zsinat tagja, a Dunántúli Református Egyházkerület képviselője, a Budapest-Kálvin téri gyülekezet presbitere. A prágai Keresztény Békekonferencia alapító tagja (1958-tól).