Rövid leírás
Katonaként az I. világháborúban frontszolgálatot teljesített (1918), a KMP tagja (1918), a Tanácsköztársaság alatt az Írói Direktórium tagja (1919). A bukás után rövid időre letartóztatták, Prágába, majd Bécsbe emigrált (1920), a Bécsi Magyar Újság (1920–1924), a bécsi Ma, a berlini Sturm c. lapok munkatársa (1923–1924). Párizsba költözött, ahol napszámos, majd nyelvtanárként dolgozott (1923–1926), rövid ideig Perugiában tartózkodott (itt írta meg Az óriáscsecsemő c. művét, amely a magyarországi avantgárd drámairodalom kiemelkedő alkotása, 1926). Hazatérése után, Budapesten, a Dokumentum c. aktivista folyóirat szerkesztője (Kassák Lajossal és Illyés Gyulával, 1928). A későbbiekben is sokat tartózkodott külföldön, Prágában (1929), Németországban, a skandináv államokban élt (1930–1931), Berlinben telepedett le, ahol fotográfusként működött (1931), néhány hónapot Dubrovnikban töltött (1933), majd részt vett a bécsi munkásfelkelésben (Schutzbund, 1934). A felkelés leverése után el kellett hagynia Ausztriát, Spanyolországban, Palma de Mallorcán telepedett le, ahol minden idejét az írásnak szentelte (1934–1935). Végleg hazaköltözött (1935), a Gondolat c. folyóirat szerkesztője (Vértes Györggyel, 1935–1936), miután írásait egyre ritkábban közölték, bestsellerek fordításából élt (1936–1938), Gide oroszországi naplójának lefordításáért két hónap börtönbüntetésre ítélték (Utazásom a Szovjetunióban, 1937).
A német megszállás alatt illegalitásban élt, részt vett a nemzeti ellenállásban. A II. világháború után az MKP, ill. az MDP tagja (1945), s csak irodalommal foglalkozott. Sorra adta ki az 1940-es években írt, de meg nem jelenhetett műveit. A Csillag szerkesztőbizottságának tagja (1947–1956), részt vett a varsói békekongresszuson. Miután megjelent Felelet c. regényének II. kötete (1952), Révai József éles hangú bírálatban utasította el, mert műve az illegális kommunista párt ábrázolásában eltért a hivatalos ideológiától. A párton belül a Nagy Imre reformpolitikáját támogatók mellé állt (1953), s az országon belül riportkörutat tett, s a küszöbön álló változásokat hirdette (1953–1956). Egyik kezdeményezője és aláírója az írók és művészek memorandumának, amely a Rákosi-féle művelődéspolitika megváltoztatását követelte. Jelentős szerepet játszott az ellenzéki írók tevékenységében, a Petőfi Kör ún. sajtóvitáján nyíltan támadta a kommunista rendszert (1956. jún.). Kizárták az MDP-ből, majd lemondott a Magyar Írók Szövetsége elnökségének tagságáról. A forradalom és szabadságharc alatt a Magyar Írók Szövetsége Forradalmi Bizottságának tagja (1956. okt.–dec.). A szövetség ülésén a Kádár-rendszerrel szembeni ellenállást hirdette, s nyíltan visszautasította Mihail Solohovnak a magyar forradalom elleni vádjait (1956. dec.). Letartóztatták, az ún. íróperben kilencévi fogházra ítélték (Háy Gyulával, Tardos Tiborral, Zelk Zoltánnal, 1957). A budapesti Gyűjtőfogházban, Vácott és Márianosztrán raboskodott (1957–1960), amnesztiával szabadult (1960), büntetését eltörölték (1962), szabadfoglalkozású íróként, műfordítóként dolgozhatott.
Több írásából film készült, a Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról c. regényét többször sikeresen színpadra alkalmazták (Presser Gábor az első magyar rockmusicalt írta belőle, 1973).
(A kép forrása: Körkép című antológia (1973), a kép köteten belüli sorszáma, szerző: Vahl Ottó fotóművész)
Irodalom
A félfülű
Ifj. Hamilton György kiskorú milliárdos, egy átvirrasztott éjszaka után, kilépett a római Fórum Klub Via Pergolese-i kapuján, és hazafelé vette az irányt szerény Via Avelinó-i nyolcszobás lakásába. Ifj. Hamilton György – aki köztudomású id. Hamilton Györgynek, Amerika leggazdagabb emberének az unokája – útja egy szűk sikátoron át vezetett. Hősünk csak mértékletesen ivott, ám néha mégis kirúgott a hámból. A haramiák, vagyis a gengszterek az emberrablást a megszokott szabályos mozgásrendszerben hajtották végre: gumitalpak csattanása, tarkóütés, elterülés a földön, nedves zsebkendő a szájban, fekete kendő a szemeken stb.
A signora, a haramiák, vagyis a rendbontó urak vezére gyakran érdeklődött ifj. Hamilton György kiskorú milliárdos hogyléte felől. A gengsztervezérnő elve ugyanis az volt, hogy a foglyokkal – amíg érdemesnek tűnik – tisztességesen kell bánni. A signora megnyugtatta hősünket, hogy igyekszik többé-kevésbé egészében visszajuttatni id. Hamilton Györgynek kedvenc unokáját, de ennek még nem jött el az ideje. A haramiák, vagyis a gengszterek az emberrablás után, a fogva tartott kiskorú élelmezését a megszokott szabályok között hajtották végre: reggeli feketekávé margarinos kenyérrel, napközben néha még alkoholt is fogyaszthatott, ebédre parmezánsajtos makaróni paradicsomos öntettel stb.
Id. Hamilton György philadelphiai milliárdosnak a világ majd’ minden államában volt szerény ingatlanja, mégis leginkább londoni kastélyában tartózkodott. Ifj. Hamilton György nagyapjának azonban esze ágába sem jutott vagyonát értéktelen ivadékára vesztegetni. A signora gengsztervezérnő értékbecslése szerint hősünk nem ér annyit, mint egy Vermeer-festmény – amit a nagypapa legutóbb bagatell kilencmillió dollárért vásárolt a Sotheby’s aukcióján – de ér annyit, mint egy tubákos szelence. Semmi haszna nincs, de az ember szereti, mert örökölte és emlékek fűződnek hozzá. A haramiák, vagyis a gengszterek az emberrablás előtt ugyanis tisztában voltak vele, hogy a fogva tartott kiskorú nagyapjának élete a megszokott szabályok között zajlik: fogadások, aukció-látogatások, kastélypartik, műkincs- és régiséggyűjtemények, karitatív cselekmények stb.
A signora, a haramiák, vagyis a rendbontó urak vezére megnyugtatta ifj. Hamilton György kiskorú milliárdost, hogy a „műtét“ a legnagyobb biztonságban fog lezajlani, másfelől választhatott a jobb és a bal oldali füle között. A gengsztervezérnő elve ugyanis az volt, hogy a foglyokkal – amíg érdemesnek tűnik – tisztességesen kell bánni, ám idővel kiderült, hogy id. Hamilton Györgynek esze ágában sincsen vagyonát értéktelen utódokra pazarolni. Mivel hősünk árazása körül a család és a signora között heves véleménykülönbségek alakultak ki, a gengsztervezérnő sorsdöntő lépésre kényszerült. A haramiák, vagyis a gengszterek az emberrablás alatt ugyanis felkészültek a legrosszabbra: kivezetés a szabadba, fatönkre ültetés, nedves zsebkendő a szájban, fekete kendő a szemeken, egy sziszegő hang, agyig hasító hegyes fájdalom stb.
Id. Hamilton György philadelphiai milliárdos az események ilyetén fordulatán, kényszeredetten, de vendégül látta Lady Hamiltont – a kiskorú milliárdos édesanyját – londoni kastélyában. Lady Hamilton a kastély Vörös Szobájában szállt meg, amelyben – a legenda szerint – VIII. Henrik és Boleyn Anna is eltöltött egy éjszakát. Köztudomású, hogy Boleyn Anna azóta is gyakran visszajárt kísérteni a Vörös Szobába, s így történt ez legutóbb is, amikor Lady Hamilton aludt ott fia levágott fülkagylója mellett. Amint felbukkant a szellem, Lady Hamilton először id. Hamilton György egy féltve őrzött sèvres-i porcelánját, majd a falakon függő Rembrandt- és Tiziano-képeit is szétlőtte.
Id. Hamilton György philadelphiai milliárdos az események ilyetén fordulatán, kényszeredetten, de alkudozni kezdett Lady Hamiltonnal. Id. Hamilton György philadelphiai milliárdos kijelentette, hogy nem hajlandó több millió dollárt adni egy használaton kívüli fülért. Lady Hamilton kijelentette, hogy a fül csak mintadarab, az összeg a teljes kollekció ára. Id. Hamilton György philadelphiai milliárdos végül is úgy döntött, hogy jobban jár, ha fizet. A haramiák, vagyis a gengszterek az emberrablással elérték azt, hogy id. Hamilton György mérlegelni kezdett: fogadások, aukció-látogatások, kastélypartik, műkincs- és régiséggyűjtemények, karitatív cselekmények stb. versus médiumok és közvélemény: kockára teszi unokája életét, kegyetlen kapitalista, gyilkos vénember, gonosz műgyűjtő stb.
A signora, a haramiák, vagyis a rendbontó urak vezére végül is 2,9 millió dollárért megállapodott Lady Hamiltonnal. Ez az összeg lényegesen kevesebb, mint egy Vermeer-csendélet, viszont bőségesen fedezi félfülűvé vált hősünk fogvatartásának és műtétének költségeit. Lady Hamilton hálából elárulta a signorának legújabb Dior-kreációja titkát, egy Rotschild Klára nevű budapesti divatszalon címét.
Ifj. Hamilton György kiskorú milliárdos öt hónappal elrablása után feldagadt arccal, bepólyázott fejjel, a lábánál két számmal nagyobb szandálban, egy fehér flanell nadrágban és egy kopott pulóverben szabadult. Nagy nehézségek árán elvergődött egy rendőrőrsre, ahonnan azonnal kórházba szállították. A haramiák, vagyis a gengszterek emberrablásától történő megszabadulása után rögtön telefonált Lady Hamiltonnak és id. Hamilton Györgynek: szeretné megköszönni anyjának a segítséget, szeretné megköszönni nagyapja végtelen jóindulatát, szerencsekívánságait tudatja mindenkivel, aki érte aggódott, a rendbontó urak pedig emberségesen bántak vele stb.
Id. Hamilton György philadelphiai milliárdos az események ilyetén fordulatán, kényszeredetten, de beleegyezett önéletrajza megfilmesítésébe, különös tekintettel kedvenc unokája elrablásába és elsősorban az ő nagylelkűsége következtében történő megszabadulásába. A film természetesen kasszasiker lett, utóbb a történetet többen is feldolgozták, köztük Déry Tibor magyar író is.
(A félfülű. Déry Tibor negyven éve, 1975-ben megjelent „ironikus rémtörténetével“ emlékszünk az íróra halálának évfordulóján, augusztus 18-án. Farkasréti sírja a nemzeti sírkert része.)