Rövid leírás
A Kinoriport laboránsa majd Bécsi József segédoperatőre (1916–1919), önálló operatőr (1919–1929), a Hunnia filmgyár operatőre (1929-től). A Színház- és Filmművészeti Főiskola főiskolai tanára (1952–1958).
Az 1930-as években a legtöbbet foglalkoztatott, nemzetközileg is az egyik legismertebb magyar operatőr, de több német film forgatócsoportjában is működött. Hatalmas életműve több mint 150 önálló alkotásból áll: ő készítette az első magyar hangos játékfilm, A kék bálvány (1931) és a II. világháború után meginduló filmgyártás első filmjének, A tanítónőnek (1945) a felvételeit. Dekoratív fény–árnyék-hatásokra építve dolgozta ki sajátos stílusát, a sztárportrét állította a mozgóképen ábrázolt művilág középpontjába. A fejlődő technika szinte minden eszközét, a korszerűsödő nyersanyagok, világítóberendezések, objektívek és fényszűrők nyújtotta lehetőségeket igénybe vette. A sztárközpontú filmezés mintapéldái Dankó Pista (1940) c. filmjének dekoratív effektusokra építő, máig elismerést kiváltó beállításai. 1945 után készült filmjeiben – a beállítások önállósága helyett – már inkább a realista képvilág egységének megteremtésére törekedett (Egy pikoló világos, 1955).
(A kép forrása: https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/eiben-istvan)