Nemzeti Sírhelyek


Fülöp Zoltán

Rövid leírás

Fülöp Zoltán

 

Munkásságára elsősorban Kéméndy Jenő és Oláh Gusztáv művészete hatott. A Belvárosi Színháznak dolgozott, majd a Magyar Állami Operaház tagja és főszcenikusa (1928–1968). Szabadtéri színpadok (pl. Szeged, Margitsziget) számára és filmekhez is készített díszletterveket. Munkáit kimeríthetetlen stílusváltó képesség, a modern stílusok iránti fogékonyság, merész szín- és formakezelés, dekorativitás jellemezte.

Ismertebb díszletei: Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. (Nemzeti Színház, Budapest, 1952); Bartók Béla: A csodálatos mandarin. (Magyar Állami Operaház, 1956 és 1964), Offenbach: Hoffmann meséi. (Erkel Színház, 1957); Gluck: Orfeusz és Euridiké. (Magyar Állami Operaház, 1957); Strauss, Richard: Salome. (Magyar Állami Operaház, 1958); Puccini: Turandot (Magyar Állami Operaház, 1958; Szegedi Szabadtéri Játékok, 1965; Erkel Színház, 1969); Puccini: Manon Lescaut. (Magyar Állami Operaház, 1961); Wagner: Lohengrin. (Erkel Színház, 1963), Szokolay Sándor: Vérnász. (Magyar Állami Operaház, 1964); Kodály Zoltán: Székelyfonó. (Magyar Állami Operaház, 1965), Gounod: Faust. (Magyar Állami Operaház, 1966; Szegedi Szabadtéri Játékok, 1966); Stravinsky: Tűzmadár. (Erkel Színház, 1966); Wagner: Tannhäuser. (Magyar Állami Operaház, 1967 és 1970); Verdi: Don Carlos. (Szegedi Szabadtéri Játékok, 1967); Kodály Zoltán: Háry János. (Magyar Állami Operaház, 1969); Muszorgszkij: Borisz Godunov. (uo., 1971);

filmdíszletei: Lúdas Matyi (1949); Déryné (Fábry Zoltánnal, 1951); A csodacsatár (1956); Háry János (1965).

(A kép forrása: https://www.jegy.hu/person/fulop-zoltan-3873)