Rövid leírás
A budapesti II. kerületi katolikus gimnázium, ill. a Ferenc József Nevelőintézet h. (1889–1895), r. tanára (1895–1897), a budapesti I. kerületi főgimnázium r. tanára (1897–1903). A Paedagogium Polgári Iskolai Tanítóképző r. tanára (1903–1920), mb. igazgatója (1920–1921), igazgatója (1921–1928), egyúttal az ott működő Magyar Testnevelési Főiskola (TF) első igazgatója (1925–1928). A TF-en a művelődéstörténet és a német nyelv r. tanára (1928–1933), nyugdíjazása után mb. előadó tanára (1933–1944). A debreceni Tisza István Tudományegyetem magántanára (1918–1933). A Szent István Akadémia tagja (r.: 1926). A Magyar Pedagógiai Társaság tagja és titkára (1904–1945).
Jelentős szerepet játszott a polgári és a népiskolai tanítóképzés magyarországi átszervezésében, az irodalomoktatás megreformálásában. A diákokat tudományos munkára ösztönző szemináriumi rendszerű oktatás egyik magyarországi kialakítója, bevezetője, az első magyar filológiai szeminárium (1913) megszervezője. Nevéhez fűződik a Testnevelési Főiskola speciális szervezeti szabályzatának, első tanterveinek kidolgozása, az ezzel kapcsolatos egyéb dokumentumok összeállítása, első könyvtárának megszervezése. Irodalomtörténészként elsősorban Arany János, Petőfi Sándor, Madách Imre és Vörösmarty Mihály munkásságával foglalkozott. Kodály Zoltánnal közösen kiadta Arany János népdalgyűjteményét. Igen sok népszerű tankönyvet, olvasókönyvet és egyéb segédkönyvet írt és szerkesztett, néhány műfordítása is megjelent.