Rövid leírás
A Kner Nyomda, ill. a Hungária Nyomda betűszedője (1932–1945); közben munkaszolgálatos (1942–1944: többször). A II. világháború után a Kner Nyomda vállalatvezetője (1945–1948), a Könyvnyomdaipari Központ igazgatóhelyettese (1948–1951), a Nyomdaipari Igazgatóság osztályvezető főmérnöke (1951–1963), a Nyomdaipari Tröszt vezérigazgatója (1963–1967). A Magyar Iparművészeti Főiskola c. főisk. tanára (1967-től), a Tipografikai Tanszék vezetője (1968-tól), tanszékvezető egy. tanára (1971–1983). Az Állami Műszaki Főiskola (1949–1950), az ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszéke (1953–1983), a Könnyűipari Műszaki Főiskola mb. tanára (1970–1980).
A magyarországi könyvművészet egyik megújítója. Könyv- és nyomtatványtervező tevékenysége mellett a betűművészet és a tipográfia elméleti, történeti és esztétikai kérdéseivel is foglalkozott. Feldolgozta Tótfalusi Kis Miklós (1650–1702) életművét és kijelölte helyét az európai betűművészetben, bebizonyította Kis Miklós szerepét a 17. századi hollandiai és angliai antikva létrejöttében. A nagyszombati nyomda 18. századi betű- és díszkészletének vizsgálatával alapvetően új eredményeket ért el a nyomdászattörténeti kutatásokban. Nevéhez fűződik a Magyar Iparművészeti Főiskola Tipografikai Tanszékének megszervezése, ill. itt oktattak először Magyarországon, felsőfokú intézményben könyvművészetet.
(A kép forrása: https://cultura.hu/szub-kultura/haiman-gyorgy-a-konyvember/)