Nemzeti Sírhelyek


Hajdú Péter

Rövid leírás

Hajdú Péter

 

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) könyvtári segédőre, asszisztense (1945–1948), az OSZK keszthelyi Helikon Könyvtárának vezetője (1948–1951). Az MTA Nyelvtudományi Intézet Finnugor, majd Idegen Nyelvek Osztályának vezetője (1951–1959), a Szegedi Tudományegyetem, ill. a JATE BTK Finnugor Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1959–1974); közben a JATE oktatási rektorhelyettese (1961–1964), a BTK dékánja (1972–1974). Az MTA Nyelvtudományi Intézete igazgatója (1974–1982), az ELTE BTK Finnugor Tanszék egy. tanára (1982–1994) és a Tanszék vezetője (1986–1991), kutatóprofesszora (1991–1995). Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya vezetőségi tagja (1967–1970), elnöke (1985–1990). Az MTA Uralisztikai Bizottsága (1970–1985), Uráli-finnugor Bizottsága elnöke (1990-től).A Nyelvtudományi Közlemények szerkesztőbizottságának tagja (1955–1967, 1985–1990), felelős szerkesztője (1967–1985) és a szerkesztőbizottság elnöke (1990–1995).

Általános uralisztikával, szamojéd filológiával, az uráli-finnugor őstörténet kérdéseivel, etnolingvisztikával, fonológiával foglalkozott, e témákban a prágai strukturalista iskola nézeteit kívánta hasznosítani. Lényeges, új eredményeket ért el a finnugor etnogenezis kutatásában, nyelvészeti és etnológiai szempontok felhasználásával döntő megállapításokat tett a szamojéd sámánizmus és folklór vizsgálata terén. A világon az elsők között tett kísérletet két szamojéd nyelv, a nyenyec és a szelkup fonológiai és morfológiai rendszerezésére. Nevéhez fűződik az uráli őstörténet nyelvészeti részének korszerű kidolgozása, a régészeti és a palinológiai kutatások eredményeivel megegyező elmélet kialakítása.

(A kép forrása: SZTE Egyetemi Könyvtár gyűjteménye)