Rövid leírás
A Honvéd Térképészeti Intézet Geodéziai Csoportjának műszaki tisztje (1923–1940), ill. uo. a Fotogrammetriai Csoport vezetője (1940–1946), a II. világháború végén, az intézet kitelepítésével amerikai hadifogságban volt. Hazatérése után magánmérnök; a Zimonyi és Szabó cég birtokrendezői tervezőirodájának földbirtokrendező mérnöke (1946–1949). A Fővárosi Tervező Iroda városmérő mérnöke (1949. febr.–aug.), a budapesti Vasútépítő Vállalat felmérő és kitűző mérnöke (1949–1951), a Kohóipari Tervező Iroda főmérnöke és a Telepítési Osztály vezetője (1951–1954). A Geodéziai és Kartográfiai Intézet, ill. a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat (BGTV) Fotogrammetriai Csoportjának vezetője (1954–1956), az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal Fotogrammetriai Osztályának alapító vezetője (1956-tól).A Soproni Műszaki Egyetem Földmérőmérnöki Karán a fotogrammetria és az ÉKME-n a földi és légi fotogrammetria előadója, c. egy. docens (1952-től).
Földmérés-térképészeti kutatásokkal foglalkozott, a magyarországi fotogrammetriai kutatások egyik elindítója. Kutatásai kiterjedtek a fotogrammetria legkülönbözőbb alkalmazási területeire: gáz- és olajkutatás, vasútépítés, városrendezés, telepítés, vízrendezés, erdészet stb. Vizsgálta továbbá a fotogrammetria elméleti kérdéseit, a fotótérképek megbízhatóságát, a képháromszögelés problémáit, a magasságkülönbségek torzító hatásait, a fénykép-illesztőpontok kiválasztását, az ezzel összefüggő gazdaságossági kérdéseket. A II. világhábroú után jelentős szerepet játszott a főváros újjáépítését szolgáló földmérési feladatok megszervezésében, továbbá a földreformmal kapcsolatos fotogrammetriai munkák elindításában és irányításában. Nevéhez fűződik a légi és földi fényképezés egyetemi szintű oktatásának kidolgozása, az első tanrendek, tananyagok és egyéb oktatási segédletek összeállítása.