Rövid leírás
A Magyar Államvasutak (MÁV) munkatársa (1906–1919), fogalmazója (1919–1921), segédtitkára (1921–1922), titkára (1922). A Tanácsköztársaság alatt jelentős szerepet játszott a vasutassztrájk megszervezésében (1919. jún.). A Keresztény Szocialista Vasutasok Országos Egyesületének alapító elnöke (1919), tízezer fős vasutas-megmozdulást szervezett a budapesti antantképviselet előtt az ország tervezett megcsonkítása ellen (1919. okt.).
A Keresztény Szociális Gazdasági Párt (1919), a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (1919–1922), az Országos Keresztényszocialista Párt (1923–1925), a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt (1925–1937), az Egyesült Keresztény Párt (1937–1939), majd a kormányzó Magyar Élet Pártja tagja (1939–1944). Nemzetgyűlési (Budapest XII. választókerület, 1920–1922; Budapest Északi lajstromos kerület, 1922–1926), országgyűlési képviselő (Budapest Északi lajstromos kerület, 1927–1942). A fővárosi törvényhatósági bizottság tagja (1920–1942).
Budapest székesfőváros főpolgármestere (1942. márc.–1944. márc.), e tisztében a Felsőház tagja (1942–1944), posztjáról az ország német megszállása elleni tiltakozásul lemondott (1944. márc. 23.). A nyilas hatalomátvétel után egy ideig részt vett a budapesti zsidók menekítésében, majd ő is bujkálni kényszerült. A Rákosi-korszakban vagyonától megfosztották, Budapestről kitelepítették (1951).