Rövid leírás
Az I. világháborúban frontszolgálatot teljesített, megsebesült, orosz hadifogságban volt (1914–1920: ezalatt négy évig a nyikolszki és umurszki mezőgazdasági intézetekben növénykórtani és búzanemesítési kutatásokat folytatott, majd a Távol-Kelet flóráját kutatta). Hazatérése után Csóton, mint hadapródjelölt őrmester szerelt le. A Pázmány Péter Tudományegyetem Kémiai Intézete tanársegéde (1920), a Leideni Tudományegyetemen a fizikai kémia vendégdocense (1921–1923). A szegedi Ferenc József Tudományegyetem, ill. a Szegedi Tudományegyetem II. sz. Vegytani Intézete, ill. Általános és Fizikai Kémiai Tanszéke ny. r. tanára (1924–1952), egy. tanára (1952–1961) és a Tanszék vezetője (1924–1961). A Matematikai és Természettudományi Kar (1931–1932, 1938–1939, 1941–1942), ill. a TTK dékánja (1952–1954), az Egyetem rektora (1954–1955).
A világon elsők között foglalkozott homogén harmadrendű kémiai reakciókkal, valamint az oldatok ún. Brönsted–Lowry-féle elméletével és kísérleti igazolásával. Vizsgálta a semleges sóhatást a vizes oldatokban végbemenő ionreakciókra, a nem elektrolitek befolyását a reakciósebességre, a komplex vegyületek fényelnyelését és szerkezetüket elnyelési színképük alapján, a komplex vegyületek elnyelési színképeit a ligandumtér-elmélet alapján, a kondenzált aromás szénhidrogének fényelnyelését az orientált fényelnyelés elmélete alapján.
(A kép forrása: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/k-760F2/kiss-arpad-76417/)