Nemzeti Sírhelyek


Kuthy László, 1920-tól vitéz

Rövid leírás

Kuthy László, 1920-tól vitéz

A Vitézi Törzsszék ún. törzsszéktartója (1921–1925), csapatszolgálatot teljesített (1925–1928), majd a testőrségnél (1928–1935) és a Honvédelmi Minisztériumban (HM) szolgált (1936–1938). A vezérkari főnökség (vkf.) 5. osztályának osztályvezető-helyettese (1938–1940), a vkf. 2. osztálya (hírszerzés és kémelhárítás) kémelhárító alcsoportvezetője (1940–1941), osztályvezető-helyettese (1941–1942), ezredesi rangban az I. hadtest vezérkari főnöke (1942. okt.–1944. márc.). Az Államvédelmi Központ és a 2. vkf. osztály vezetőjeként (1944. ápr.–1944. okt.), ő szervezte meg a Faragho-féle fegyverszüneti delegáció moszkvai útját. A nyilas hatalomátvételkor letartóztatták (1944. okt. 16.), Sopronkőhidára hurcolták. A hadbíróság felmentette (1945. febr. 12.), de csak a szovjet csapatok közeledtével szabadult (1945. márc.).

A II. világháború után igazolták, átvették az új magyar honvédségbe, vezérőrnaggyá (1945. ápr.), altábornaggyá (1945. okt.), majd vezérezredessé léptették elő (1947. dec.). A honvédség felügyelője (1946–1948), nyugdíjazásáig a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára (1948. febr.–1949. jan.). Az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) letartóztatta (1950. márc. 3.), a Sólyom László és társai ellen indított koncepciós kémperben első- (1950. aug. 10.) és másodfokon is halálra ítélték (1950. aug. 17.), de az ítéletet nem hajtották végre. A perújrafelvétel során felmentették a szervezkedés és hűtlenség vádja alól, ám háborús bűncselekmények elkövetése miatt életfogytiglani fegyházra ítélték (1954. szept. 28.). A forradalom idején szabadult (1956. okt. 27.), a szovjet invázió után sem hagyta el az országot, feltételes szabadlábon létét rendszeresen meghosszabbították (1957–1958). Miután visszarendelték büntetése folytatására, öngyilkos lett.