Rövid leírás

Lohr Ferenc

A Barta és Székely röntgen-vezérképviselet (1927–1929), a Fóthy és Társa Elektromos Gyár mérnöke (1929–1930), a Hunnia Filmvállalat hangmérnöke (1931–1941), főmérnöke (1941–1943), műszaki igazgatója (1943–1944), igazgatója (1944). A II. világháború után a Krolupper Művek, ill. a Fémtömegcikk Vállalat főmérnöke (1945–1948), a Magyar Brown Boveri Művek, ill. a Magyar Elektromos Gyár főmérnöke és a műszaki kalkulációs osztály vezetője (1948–1952). A Budapest Filmstúdió Hangosztályának főhangmérnöke (1952–1955), a Magyar Filmgyártó Vállalat (MAFILM) osztályvezető hangmérnöke (1955–1975). A Magasépítési Tervező Intézet (1949–1952), a Középület Tervező Vállalat akusztikus tervező mérnöke (1952–1967).

A magyarországi mágneshangos filmgyártás úttörője, a hangminőség fejlesztésének vezetője, több mint 400 játék-, tudományos és híradófilm hangosítását végezte. Ő volt a két első magyar hangosfilm A kék bálvány (1931) és a Hyppolit, a lakáj (1931) c. filmek hangmérnöke. A II. világháború végén a filmgyár teljes berendezését megmentette a Németországba történő elszállítástól. Épületakusztikai kutatásokkal is foglalkozott, nevéhez fűződik – többek között – a MÉMOSZ Székház (Rózsa Ferenc Kultúrotthon, 1950) a Népstadion hangberendezéseinek (1952), a moszkvai KGST-palota (1968), továbbá az algíri sportstadion térszerkezetének és belsőtéri akusztikai kiképzésének tervezése (1972). Kutatóként elsősorban filmesztétikai és -dramaturgiai kutatásokkal foglalkozott, számos népszerű filmtechnikai tudományos könyv szerzője.