Nemzeti Sírhelyek


Macskássy Gyula

Rövid leírás

Macskássy Gyula

 

Budapesten, Kassovitz Félixszel, Szénásy Györggyel, Halász Jánossal (John Halas) reklámplakátokat készített, ill. trükkfilmrajzoló és -rendező (1931–1945), a II. világháború után, a Magyar Filmgyártó Rt. (MAFIRT) és a Magyar Híradó és Dokumentum Filmgyár munkatársa (1945–1949), a Pannónia Filmstúdió tervező-rendezője (1950–1971).

Művészi pályafutását az 1930-as években reklámplakátok tervezésével kezdte, az első ún. animációs reklámok sikereinek hatására érdeklődése a rajzfilmek felé fordult. A szervezett, rendszeres magyar rajzfilmgyártás megteremtője, ő készítette munkatársaival az állami keretek között működő magyar filmgyártás első rajzfilmjét (A kiskakas gyémánt félkrajcárja, 1950), majd ő tervezte az első magyar rajzfilmsorozatot is (Várnai Györggyel; Peti kalandjai, 1963). A Walt Disney-hagyományokon indult el, de magyar népi motívumok felhasználásával sajátosan egyéni stílust teremtett. A Pannónia Filmstúdió rendezőjeként Várnai Györggyel közösen készítették el az új magyar rajzfilmstílust megteremtő és nemzetközi sikert elérő Ceruza és radír (1960), ill. Párbaj (1961) c. rajzfilmeket. Stílusjegye később tovább gazdagodott a karikatúra műfajából, ill. az absztrakt művészet technikáiból átvett különös elemekkel. Közreműködött a Gusztáv-sorozat megalkotásában is (1964-től).

 

(A kép forrása: http://mecenatura.mediatanacs.hu/macskassy)

Irodalom

A kis kakas gyémánt félkrajcárja

 

 

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény asszony és annak volt egy kis kakasa. A kiskakas egész nap ott kapirgált a szegény asszony háza előtt a szemétben, s egyszer bizony egy gyémánt félkrajcárra lelt. Megörült a szerencsének a kiskakas, hát még a szegény asszony, ám a török császár még boldogabb lett, jóllehet annak bizony temérdek pénze volt, a szegény asszonynak pedig semmije sem volt. A török császár bizony erővel elvette a kis kakas gyémánt félkrajcárját, betette azt is a kincseskamrájába, pedig az így is már roskadozott a sok kincstől. A kiskakas megharagudott és hangosan kiabálni kezdett:

 

–– Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!

 

A török császár intett szolgálójának, aki megfogta a kis kakast és a kútba vetette. De a kis kakas csak elkezdte a kútban: –Szívd fel begyem a sok vizet! Arra a begye mind felszítta a sok vizet a kútban. A kiskakas hangosan kiabálni kezdett:

 

–– Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!

 

A török császár intett szolgálójának, aki megfogta a kis kakast és az égő kemencébe vetette. De a kis kakas csak elkezdte a kemencében is: – Ereszd ki begyem a sok vizet, oltsd el vele a tüzet! Arra a begye mind eloltotta a tüzet a kemencében. A kiskakas hangosan kiabálni kezdett:

 

–– Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!

 

A török császár intett szolgálójának, aki megfogta a kis kakast és a darazsakkal teli kasba vetette. De a kis kakas csak elkezdte a kasban is: – Szívd fel begyem a sok darázst! Arra a begye mind felszítta a sok darázst. A kiskakas hangosan kiabálni kezdett:

 

–– Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!

 

A török császár intett szolgálójának, aki megfogta a kis kakast és bő bugyogójába tette, hogy fenekével agyonnyomja a kis kakast. De a kis kakas csak elkezdte ismét: – Ereszd ki begyem a sok darázst, csípje meg a császár farát! A kiskakas hangosan kiabálni kezdett:

 

–– Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!

 

Felugrott erre a török császár, intett szolgálójának, aki megfogta a kiskakast és elvitte a császár kincseskamrájába, hogy keresse meg gyémánt félkrajcárját. De a kis kakas csak elkezdte ismét: – Szívd fel begyem a sok krajcárt! Arra a begye mind felszítta a császár pénzét.

A kis kakas hazavitte a sok pénzt, odaadta a szegény asszonynak: gazdag asszony lett belőle. Máig is élnek, ha meg nem haltak.

 

(A kis kakas gyémánt félkrajcárja volt az első színes magyar rajzfilm. Az 1951-ben készült film rendezője Macskássy Gyula, zeneszerzője a néhány évvel később Kossuth-díjjal kitüntetett Ránki György volt. Macskássy Gyula 1971. október 29-én hunyt el, Ránki György 1907. október 30-án született. Írásunkkal mindkét művészre emlékeztünk.)