Rövid leírás
Az Állatorvosi Főiskola Járványtani Intézete tanársegéde (1916–1917), főiskolai adjunktusa (1917–1923) és az immunitástan magántanára (1918–1921), c. ny. rk. tanára (1921–1923), ny. rk. tanára (1923–1927), a járványtan ny. r. tanára (1927–1934), egyúttal az Élettani Intézet vezetője (1925–1926). A budapesti tudományegyetemi közgazdaság-tudományi karon az állategészségtan és -járványtan előadó tanára (1922–1934). Az Országos Állategészségügyi Intézet igazgatója (1928–1943). A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE)Mezőgazdasági és Állatorvosi Kar Állatjárványtani és Törvényszéki Állatorvostani Tanszéke ny. r. tanára (1934–1945); közben a Kar dékánja (1940–1941). A Magyar Agrártudományi Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Állatjárványtani és Törvényszéki Állatorvostani Tanszéke ny. r. tanára (1945–1952); közben az egyetem rektora (1947–1948). Az Állatorvos-tudományi Főiskola Járványtani Tanszéke tanszékvezető egy. tanára (1952–1963). Az MTA IV. Osztályának elnöke (1953. máj. 30.–1956. szept. 15.), az MTA alelnöke (1960. ápr. 14.–1967. máj. 5.).
A 20. századi magyar állatorvos-tudomány egyik legkiemelkedőbb személyisége. Nemzetközileg is különösen jelentősek a lépfene, ill. a hozzá hasonló szaprofiták tisztázására, a száj- és körömfájás vírusának változékonyságára, valamint a különféle állatfajok vérsavójának ún. komplementum-hatására vonatkozó megállapításai. Alapvetően új eredményeket ért el a sertésparatífusz, a sertéshimlő, a fertőző gyomor- és bélgyulladás, a lovak vírusos elvetélésének kóroktana terén. Jelentős irányító szerepet vállalt több magyarország állatbetegség (pl. tenyészbénaság, veszettség, sertéspestis stb.) leküzdésében.
(A kép forrása: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/MuMaTu-a-mult-magyar-tudosai-1/manninger-rezso-4415/)