Rövid leírás
Verseire Kosztolányi Dezső figyelt föl, és írt elismerő kritikát A túláradó élet c. kötetéről (1922). 1923-tól a Beaulieu–Marconnay írói nevet használta. Verseit az 1920-as évektől az 1930-as évek közepéig a Nyugat is közölte. Halász Gábor, Radnóti Miklós, Fejtő Ferenc is elismerően nyilatkozott műveiről. Az 1940-es években jobboldali eszmék hirdetője volt, ezért 1945 után hosszabb ideig hallgatásra kényszerült. Az 1950-es években újra alkotott. A forma és tartalom ellenpontozására épülő költészetének gyakori motívuma a szerelem. Költészetét a szerelmi kultusz, az érzékek, az emberi test áhítatos tisztelete jellemezte. Klasszikus témáihoz alkalmazkodtak versformái is, kedvelt formája volt a szonett. Műfordításokat is közreadott, elsősorban francia parnasszista költőktől.
(A kép forrása: http://www.szozat.org/index.php/ertekeink/tartalommutato/10350-marconnay-tibor-kolto-mufordito-ujsagiro)