Rövid leírás
Vágújhelyen magánállatorvos (1892–1893), ideiglenesen kinevezett törvényhatósági állatorvos (1893–1895), a kőbányai állat-egészségügyi hivatal laboratóriumának vezetője (1895–1897). Az Állatorvosi Főiskola Belgyógyászati Tanszéke, ill. a Belgyógyászati Klinika klinikai segédtanára (1897–1899), az állatorvosi belorvostan segédtanára (1899–1901), ny. r. tanára (1901–1934), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Mezőgazdasági és Állatorvosi Kar Állatorvosi Osztályán a belorvostan ny. r. tanára (1934–1935) és a klinika igazgatója (1901–1935). Az MTA III. Osztálya (1940. ápr. 26.–1945. máj. 28.), IV. Osztálya, ill. 1951-től VIII. Osztálya elnöke (1949. nov. 29.–1952. szept. 7.). A Szent István Akadémia tagja (1918-tól). Az Országos Állat-egészségügyi Tanács elnöke (1938–1946). Országgyűlési képviselő, a Felsőház póttagja (1927–1930), r. tagja (1933–1935).
A 20. századi magyar állatorvos-tudomány egyik jelentős személyiségeként, nemzetközi tekintélyű művelőjeként, elsősorban állatorvosi belgyógyászattal foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a lovak tenyészbénasága, ún. kólikás betegségei, a mételykór, ill. az általa felfedezett és róla elnevezett csirkebénulás kutatásában (1907). Nagy jelentőségűek az angolkórral kapcsolatos vizsgálatai. Kifejlesztette a máig használt gyomorszondát, a rinolaringoszkópot és a mételykór gyógykezelésére évtizedeken át alkalmazott Distol nevű gyógyszert.
(A kép forrása: http://hiresmagyar.network.hu/kepek/tudosaink/marek_jozsef)