Rövid leírás
A Pázmány Péter Tudományegyetem Csillagászati Tanszéke gyakornoka (1948–1950), Elméleti Fizikai Tanszéke, ill. Atomfizikai Tanszéke tanársegéde (1950–1952), egy. adjunktusa (1952–1954), egy. docense (1954–1961), egy. tanára (1961. aug. 10.–1997. aug. 31.), emeritusz professzora (1997–2002). A tanszék vezetője (1970–1992).
A Bécsi Egyetem c. egy. tanára (1968-tól). Nagyenergiájú fizikával, relativitáselmélettel, kvantumelmélettel foglalkozott, a magyarországi részecskefizikai kutatások egyik elindítója. Orosz és amerikai fizikusoktól függetlenül felfedezte a nagy jelentőségű ún. leptonszám-megmaradási törvényt, amely szerint az elemi részek bomlása során a leptonok és antileptonok számának különbsége állandó marad. Jelentősek a szigetelőkben érvényes elektromágneses tér energiaimpulzus-tenzoraival kapcsolatos kutatásai, majd a variációs elv alkalmazásával sikerült meghatároznia a ponderomotoros erő sűrűségének kifejezését, kidolgozta továbbá az anizotróp tömegek kovariáns dinamikáját. Csillagászati kutatásai során elsőként számította ki a Föld és a Nap neutrinó-fluxusát, elsőként mutatott rá a centrális hőmérséklet fluxusérzékenységére. Tudományos ismeretterjesztő és népszerűsítő, ill. tudománytörténeti tevékenysége is kiemelkedő.
(A kép forrása: https://www.typotex.hu/author/408/marx_gyorgy)