Nemzeti Sírhelyek


Méri István

Rövid leírás

Méri István

 

A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Régészeti Osztálya szobrász-restaurátora (1932–1937), díjnoka (1937–1939), segédtisztje (1939–1942). A Teleki Pál Tudományos Intézet Erdélyi Tudományos Intézetének segédtisztje (1942–1945); közben az MNM ún. berendelt tisztjeként teljesített szolgálatot (1944–1945). A Kelet-európai Intézet, ill. a Néptudományi Intézet intézeti tisztje (1945–1949), intézeti tanára (1949. márc.–nov.). A Magyar Történeti Múzeum, ill. az MNM tud. munkatársa (1950–1958), osztályvezetője (1958–1963), tud. főmunkatársa (1963–1976).

A magyar középkori régészeti kutatás egyik jelentős személyisége, a középkori falukutatás úttörője. Az 1950-es években ő hozta felszínre az első Árpád-kori lakóházakat, amelyekkel alapvetően új eredményeket ért el a középkori településtípusok, különböző lakóalkalmatosságok, gazdasági épületek vizsgálata terén. Régészeti ásatásokat vezetett Kolozsvárott, Túrkeve, Tiszalök, Orosháza határában, Nagykanizsán, Gyulán, Esztergomban. Legfigyelemreméltóbb és leginkább vitatott megállapítása a legkorábbi magyar falvak és a kazár fennhatóság alatt levő ún. szaltovói kultúra falvai közötti összefüggések felismerése.

 

(A kép forrása: http://mukomu.lapunk.hu/?modul=blog&a=157016)