Rövid leírás
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakán Kodály Zoltán növendékeként tanult (1926–1932). A Magyar Kir. Operaház segédrendezője (1922–1925). Tanulmányai elvégzése után visszatért az Operaházhoz (1933), s évtizedeken át rendezőként, majd főrendezőként (1957–1959), végül igazgatóként tevékenykedett (1959–1966). Nyugdíjazása (1966) után is – haláláig – rendezett az Operaházban. A Színművészeti Főiskola, ill. a Színház- és Filmművészeti Főiskola r. tanára, főisk. tanára (1948–1964), főigazgatója (1964–1974). A Magyar Állami Operaház örökös tagja. A Magyar Színház- és Filmművészeti Szövetség elnöke (1952–1957).
A Magyar Kir. Operaház, ill. a Magyar Állami Operaháznak évtizedeken át meghatározó művészegyénisége. Rendezéseiben mindig a zenéből indult ki, széles körű, sokoldalú műveltsége révén artisztikus, stílushű előadásokat teremtett. Egységes és mélyen átgondolt, lélektani mélységekig hatoló koncepcióval állította színpadra különböző stíluskorszakok operáit. Legigazibb területe Puccini világa, amelynek világviszonylatban is egyik legjobb ismerője volt. Színpadon és filmjeiben egyaránt kedvelte a monumentális és látványos tömegjeleneteket. Jelentős műfordítói munkássága, operalibrettó-fordításai is a magyar operajátszást szolgálták; átdolgozta Erkel Ferenc két operája, a Hunyadi László és a Bánk bán szövegét. Színházi (Shakespeare művei, budapesti Nemzeti Színház, 1938, 1946–1949, 1954, 1955, 1959, 1962; Fővárosi Operett Színház, 1950–1951; Madách Színház) és filmrendezőként is működött. Számos külföldi operaházban volt vendégrendező (milánói Scala, firenzei Maggio Musicale, velencei La Fenice, Veronai Aréna, Róma, Palermo, bécsi Staatsoper).
(A kép forrása: http://www.operakalauz.wrm.hu/index.php?handler=own&page=person&id=5)