Rövid leírás
A budapesti Szépművészeti Múzeum muzeológusa (1945–1947), a Fővárosi Képtár igazgatója (1947–1950), a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának elnökhelyettese (1950–1952). A Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese (1953–1955 és 1956–1957), az Magyar Nemzeti Galéria (MNG) alapító főigazgatója (1957–1980). A Képzőművészeti és Iparművészeti Tudósító felelős szerkesztője (1951 1956), a Művészet (1960–1972) és a Művészettörténeti Értesítő főszerkesztője (1961–1980). A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei (1959–1965) és a Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve alapító főszerkesztője (1970–1980).
19. és 20. századi magyar művészettel foglalkozott. A Fővárosi Képtár, az Országos Képtár és a Szépművészeti Múzeum magyar gyűjteményeiből megszervezte a Magyar Nemzeti Galériát (MNG, 1957), majd annak budapesti V. kerületi Kossuth téri épületéből a Budavári Palotába való felköltöztetését (1975). Az intézmény főigazgatójaként döntő szerepet játszott a magyar művészet legjelentősebb alkotóinak gyűjteményes kiállításokkal történő megismertetéséért (1963: Beck Ö. Fülöp, 1969: Bortnyik Sándor, 1971: Egry József, 1973: Kondor Béla). Számos elfelejtett, ill. kevéssé ismert magyar művészt fedezett fel és ismertetett meg. Művészi írói, műkritikusi és szerkesztői tevékenysége is jelentős.
(A kép forrása: Wikipédia, szerző: Gábor Martin)