Rövid leírás
A Nyírségi Magyar Nép (1944–1945), majd a Mokép sajtóosztályának munkatársa (1946–1949), a Révai Kiadó, ill. a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője (1949–1951), szabadfoglalkozású író (1951-től). A Magyar Írók Szövetsége tagja (1947-től), Műfordítói Szakosztálya elnöke.
Első köteteit lázadó, tragikus hangnem, az élet reménytelensége elől egy szigetszerű, saját világba való menekülés, a protestáns zsoltárok hangulata jellemzi (Az eb válaszol, 1949; Férfikor, 1952). Az 1960-as évektől költői világa kiszélesedett (Táguló körök, 1965; Az emlék jelene, 1973), az 1970-es évektől a szereplíra, a „maszkos szerepjáték” vált jellemzővé költészetében (Többedmagam, 1986). Jelentős műfordítói tevékenysége, elsőként tolmácsolta magyarul a Gilgames eposzt (Gilgames. Ékírásos akkád eposzok. Bp., 1960), az akkád költészet (Agyagtáblák üzenete. Bp., 1963), valamint az óceániai népek költészetének emlékeit (Táncol a hullámsapkás tenger, Bp., 1976). Naplójegyzeteit, tanulmányait, hangjátékait is kötetbe gyűjtötte össze.
(A kép forrása: Szép Versek című antológia (1977), a kép köteten belüli sorszáma: 58, szerző: Csigó László)